Nemzeti érdek a korszerű területi felosztás

>> Úgy tűnik, darázsfészekbe nyúlt, amikor elhatározta, hogy kísérletet tesz Magyarország területi felosztásának EU-konform megváltoztatására. Nyilván már számos kritika érte emiatt?



- Való igaz, volt és van bírálatban részem, de elhatároztam, hogy az ország érdekében megpróbálom a legpozitívabb módon provokálni a szakmai közvéleményt. Magyarországnak elemi érdeke, hogy mielőbb olyan korszerű területi felosztással rendelkezzék, amely megfelel az Európai Unió támogatási rendszerének és hosszú távon hazánk érdekeinek is. A tét nagyságának érzékeltetésére elég felidézni, hogy a csatlakozás napjától, 2004. május 1-jétől 2006 végéig 1200-1500 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg Magyarországon az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból érkező támogatások és hazai társfinanszírozás révén, döntően a közlekedés, szállítás, környezetvédelem, informatika, oktatás, képzés, a regionális, agrár- és vidékfejlesztés területén. Mindezzel igen rövid idő alatt megváltozhat a térségek, az egész ország fejlettségi mutatója, s ha ezt a világ tudtára is adjuk, akkor a becslések szerint további 2000 milliárd forint értékű befektetésre kerülhet sor hazánkban. Ez a fejlesztési lendület átsegítheti a jelenlegi holtponton és minőségileg új fejlődési pályára állíthatja az országot.



>> Legutóbb kemény kritikát kaptak a tagjelöltek, köztük Magyarország is az Európai Bizottságtól, mert lemaradtak a strukturális és kohéziós alapok fogadására való felkészülésben. A figyelmeztetés lényege, hogy megfelelő intézményi, személyi és fejlesztési tervek híján aligha számíthatunk a remélt támogatásokra...



- Való igaz, rengeteg a feladatunk, ám 2004. január 1-jére mindennel készen kell lennünk. Őszre várható a Brüsszel által kifogásolt közbeszerzési törvény parlamenti módosítása, januártól már egységes lesz a közbeszerzési eljárás. Akadozik az intézményi felkészülés, a nemzeti fejlesztési terv (nft) öt operatív programjához öt hatóságot kell felállítani. Kritika érte a pénzügyi ellenőrzési és kifizetési struktúrát, január 1-jétől ennek is működnie kell, a monitoring rendszerrel együtt. Ám ahhoz, hogy a monitoring rendszer januárban üzemképes legyen, már novemberben tesztelni kell. A múlt héten kezdődtek meg a hivatalos tárgyalások az Európai Bizottság illetékeseivel a közösségi támogatási keretről, s - ha tetszik, ha nem - kiderült, túl vagyunk már az udvariassági körökön. Kőkemények és pontosak az elvárások, amelyeknek meg kell felelnünk, különben valóban nem teljesülnek reményeink a támogatások mértékét illetően. Példaként említhetem az M0-s körgyűrű keleti szektorát a 3-as és a 4-es autópálya között. Bármenynyire nem tetszik, Brüsszel kétségeinek adott hangot, hogy a terv 2004. január 1-jére részletesen kidolgozott, vagyis már jövőre finanszírozható projektté érik. Dicséretet kaptunk a makroprojektekért, de ezek hordozzák magukban a legnagyobb kockázatot is. A budapesti szennyvíztisztító a maga 400 millió eurós előirányzatával a legnagyobb beruházás lesz a jövőre csatlakozók körében. Uniós partnereink mégis tartalék projektek kialakítását sürgetik, mert ha a szennyvíztisztító-beruházás valamilyen oknál fogva csúcsik, akkor hatalmas pénztől eshet el az ország.

Michel Barnier, az Európai Bizottság illetékes tagja levelében nagyobb szinergiát sürgetett a nft operatív programjai között. Kifogásolta, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési program túlzottan vállalkozó- és gazdaságcentrikus, kevésbé figyel a vidék korszerűsítésére, ráadásul sokba kerül. Számos bíráló észrevételt kaptunk a regionális fejlesztési elképzeléseinkért is, holott valójában csináltunk egy jó programot, de hiába, mert az EU nem fogadja el a jelenlegi hét magyarországi régiót. Ezért született a most kifogásolt, ágazati megfogalmazású regionális operatív program. Ezúttal igazából uniós partnereinknek kellene beismerni, hogy tévedtek, mert regionális elképzeléseik így visszatükröződve már nem helytállóak. Ám minden ilyen nézetkülönbségnek elejét vehetnénk, ha Magyarországnak lennének - kétségbevonhatatlanul - életképes régiói.



>> Augusztus 6-án tárgyal a kormány a magyarországi közigazgatási reformról, s a hírek szerint a kérdésben illetékes belügyi tárca nem készül az ülésre új előterjesztéssel, kitart az eddigi, hétrégiós felosztás mellett. Elképzelhető, hogy az Európai Unió mégsem tudatosította eléggé az életképes régiók fontosságát?



- Számunkra kulcsjelentőségű az életképes régiók kialakítása. A kistérségek már sínen vannak; meg kell erősödniük, e tekintetben szilárd konszenzus van a tudomány és a politika között. Ugyanakkor még mindig szembetűnőek az ellentmondások, a tehetetlenség és a bizonytalanság a régiók terén. Holott az idő sürget: 2003 végéig színt kell vallani a területi felosztásról, a statisztikai határmódosítás ügyében, különben 2007-ig nem tudja befogadni az EU. A következő, második nft elkészítésének végső határideje 2005. december 31., de első változatban már 2004 májusában rendelkezésre kellene állnia, és hogy az első terv gondjaihoz hasonló problémákat elkerüljük, az lenne a jó, ha regionális alapon, alulról fölfelé építkezve alakulna ki, és így igényelnénk az uniós támogatásokat a következő hétéves EU-költségvetési időszakban, 2007-től. Ez késztetett javaslatom kidolgozására; a strukturális és kohéziós alapokból érkező támogatások hatékony felhasználásának alfája és ómegája az életképes régió. Örömömre szolgál, hogy megkezdődött a közös gondolkodás az átalakításról, ami folytatódhat a kormány jövő szerdai ülésén. (VG, 2003. július 23., 3. o.).



>> Hogyan képzeli a reform végrehajtását a jelenlegi politikai erőviszonyok mellett?



- Nyilvánvalóan többlépcsős közigazgatási reformra van szükség. Az biztos, hogy tekintettel a politikai erőviszonyokra, nem lehet egyszerre alkotmányt és kétharmados törvényeket módosítani, és a választási reformot is végrehajtani, miközben a jelenlegi hét területi-statisztikai egység (NUTS) is alkalmatlan a régiós szerepre. Ezért azt javaslom, hogy 2004. január 1-jétől hozzunk létre regionális önkormányzatokat delegált úton, amire van példa az Európai Unióban, például Franciaországban. A gyors változtatást indokolja többek között, hogy Budapest 2007-től biztosan kiesik az uniós támogatások legkedvezményezettebb - 1. célkitűzés - köréből, és magával ránthatja a vele egy területi-statisztikai egységet alkotó, több mint egymillió lakosú Pest megyét is. Mindenképpen át kell tehát rajzolni a jelenlegi rendszert. A főváros és Pest megye szétválására jó például szolgálhat Párizs és a környező Ile-de-France viszonya: amikor az utóbbi gyűrűrégióvá alakult, addig példátlan gyors fejlődésnek indult. Az új rendszer régióit párosával egy-egy fejlesztési tanács fogná össze, ez a testület egyeztetné az állami és a regionális célokat. A reform első szakaszában, miként említettem, a regionális önkormányzatokat nem választások, hanem megyei, megyei városi, városi, kistérségi önkormányzatokból delegált tagok alkotnák; az EU számára az a lényeg, hogy választott személyek legyenek a regionális vezetésben. Ekként olyan regionális önkormányzatok jönnének létre, amelyek legitimek, és 2007-től már ezek igényelhetnék az uniós támogatásokat saját fejlesztéseikhez. Egyúttal - a következő, 2006-tól 2010-ig terjedő választási ciklusban - olyan térségi önkormányzatokká fejlődnének, amelyek gazdálkodnak, programot készítenek, és a nagyberuházásoknál koordinálnak az állammal. Ez az új rendszer két-három hónap alatt, egyszerű többséggel elfogadható a parlamentben. Ráadásul - ahogy mondtam - több haszonnal jár. Miközben 2006-ig megmaradna a jelenlegi hét régió, 2004. január 1-jétől, a parlamenti döntés hatálybalépésének napjától a területfejlesztési törvény értelmében térségi tanács jönne létre az új egységekre, amelyeket azután úgy fejlesztenénk, hogy 2007. január 1-jével képesek legyenek átállni a strukturális és kohéziós támogatások fogadásának rendszerére.



>> Mi történik, ha minden marad a régiben, milyen veszteségekkel és hátrányokkal járhat ez?



- A következő hétéves időszakban elvileg 12-13 milliárd euró támogatás várható az Európai Uniótól. Ha ezt a reformot most nem csináljuk meg, 2007. január 1-jétől jelentős összegű, legalább egymilliárd euró támogatástól eshet el Magyarország. Ezt politikailag nem szabad fölvállalni. Ráadásul fennmaradnának azok az egységek, amelyek alkotórészei között több a taszító, mint az összekötő elem, ekként nem tudnánk hatékonyan beilleszkedni az eurorégiók rendszerébe. Az új hazai régiók azért is versenyképesek lehetnek Európában, mert történelmi szálak alapján szervesen kapcsolódnak a szomszédos országok érintett területeihez, így a tágabb térségben 5-8 éven belül kialakulna egy teljesen nyitott, átjárható határokkal rendelkező igazi regionális rendszer, amelyben Magyarország is további uniós támogatásra számíthat az Interreg program keretében. Ez a program immár növekvő támogatást élvez, és a jövő útjának számít az Európai Unióban.