Pénztárak: a kockázatvállalás ezúttal jól jött

A konzervatív portfólió ezúttal nem bizonyult jó választásnak, az első fél év pénz- és tőkepiaci folyamatait nézve ezzel kell szembesülniük a hazai pénztártagoknak. S bár a nyugdíjpénztárak nem szokták publikálni féléves teljesítményüket - a tavalyi hozamokat is a múlt hónapban ismertette a többség -, a befektetési politikájukból könnyen leszűrhető, milyen teljesítményt is nyújthattak.

Az első hat hónapot követően hasonló kép fogadhatja a pénztártagokat, mint tavaly ilyenkor. Hazai államkötvényekkel - az MNB júniusi lépéseinek köszönhetően - 1-2 százaléknál nagyobb hozamot éves szinten nem lehetett realizálni. Igaz, a rövidebb futamidejű papírok jobban teljesítettek, ám a pénztárak - mivel hosszú távú befektetésről van szó - nem éppen éven belüli állampapírokkal, kincstárjegyekkel töltik fel a portfóliójuk zömét. Ráadásul felemás időszaknak is bizonyult az első fél év, hiszen míg az első negyedév komoly árfolyamnyereséget hozott az állampapírpiac számára, addig a következő három hónap már jelentős veszteséget, éppen ezért ez utóbbinak enyhítését csak aktív portfóliókezeléssel lehetett kivédeni. Egy több tíz milliárdos portfólió megmozgatása azonban nem éppen egyszerű feladat.

Az elmúlt években megtérülő konzervatív befektetési politika ezúttal nem bizonyult kedvezőnek, a kockázatosabb viszont annál inkább, a részvényeken, különösen a külföldieken ugyanis szépen lehetett keresni. Az elmúlt három év legrosszabb befektetésének számító külföldi részvények lendületes menetelése ráadásul egy "kellemes" időpontban jött, a forint árfolyamgyengülése tovább növelte ezen befektetések teljesítményét. A főbb nemzetközi börzék mozgása mindenesetre önmagáért beszél: az amerikai S&P 500 mutató négy és fél éve nem látott a mostanihoz hasonló három hónapot, közel 15 százalékot erősödött, a Dow Jones 12,4, a Nasdaq 21 százalékkal vágtatott felfelé. Az utóbbi két mutató 2001 utolsó negyedéve óta nem könyvelhetett el ilyen jó időszakot. Az öreg kontinens főbb börzéinek sem volt okuk a szégyenkezésre, sőt, a frankfurti DAX közel 33 százalékos megugrásával lekörözte tengerentúli társait is. A francia CAC 40 mutató mintegy 18, a londoni FTSE 100 index pedig 13 százalékos erősödéssel követte a német indikátort. Ezzel szemben a BUX alig 5 százalékkal növelte értékét, bár az első fél évet nézve közel szinten maradt a tőzsdemutató.

Az elmúlt évben 2-9 százalék között ingadoztak a nyugdíjpénztárak hozamai, s akik - részvénykitettségük miatt - a skála alsóbb részén foglaltak helyet, azok most élre kerülhettek. Feltéve, ha tavaly év végén, az előző évek kudarcai miatt, nem a részvényportfóliójuk mérséklése mellett döntöttek. Egy részvénypakett megléte ugyanis nagy különbségeket okozhatott a pénztárak teljesítményénél, hiszen egy 85 százalékban állampapír és 15 százalékban hazai, illetve külföldi részvény portfólióval 1,5-2 százalékponttal magasabb hozamot lehetett elérni fél év alatt (egyesek 5 százaléknál magasabb eredményt realizálhattak az év első hat hónapjában), mint egy tiszta állampapír-portfólióval - magyarázzák a hazai vagyonkezelők. Ez pedig éves szinten nézve már jelentős különbség.

A mögöttünk lévő fél év tehát egyértelműen megmutatta, hogy a kockázatmegosztás jól jöhet, s azok a pénztárak, amelyek az elmúlt években a magasabb részvényhányad megléte miatt roszszabbul teljesítettek, azok most jobban jártak, mint a konzervatívabb társaik. A részvényportfólió megléte azonban korántsem jellemző a pénztárakra, hiszen a nyugdíjkasszák összportfólióját nézve (a magán- és az önkéntes portfóliójának összetétele szinte megegyezik) a részvények közel 9 százalékot képviselnek, amiből a külföldi papírok részaránya alig valamivel haladja meg az 1 százalékot, ráadásul mérséklődött is az elmúlt évhez képest. Az állampapírok 70, a vállalati és banki kötvények 4-6, a befektetési jegyek 6-7 százalékos szeletet hasítanak ki a tortából. Akadnak persze szélsőséges esetek is, hiszen van olyan pénztár, amely 40 százalékos részvényportfóliót tud felmutatni.

Hogy az év egészére nézve mit jelenthet a meglévő portfólió, kérdés, hiszen a második fél év sem ígérkezik egyszerűnek az állampapírpiacon. Erre az időszakra 8-9 százalékos hozamon vannak árazva az államkötvények, s ha-csak nem emelkednek tovább a hozamok, akkor bruttó szinten az első fél évhez képest jobb teljesítményt lehet rajtuk elérni. Igaz, a hazai állampapírpiacra is egyre nagyobb mértékben jellemző a volatilitás, ami nem ismeretlen fogalom Nyugaton sem, hiszen az amerikai állampapírok hozama is képes 5-6 százalékot esni egyetlen nap alatt. A külföldi részvények emelkedő trendje a második fél évben is fennmaradhat, s ezzel ismét előállhat az a három évvel ezelőtti helyzet, miszerint a magyar állampapírokat részvényekkel meg lehet verni. Az elmúlt hat hónap ezt mutatja, s ez talán kitarthat az egész évben - latolgatják a kilátásokat a vagyonkezelők.