BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem sajnálják a pénzt az új olajvezetékre Kuvaitban, de kérdés, kivel fizettetnék meg a költségeket

Kuvait jelentős bővítésre készül az olajinfrastruktúrájában, de annak pénzügyi hátterét részben más módon teremtené elő, mint az eddigi gyakorlat: a közel-keleti ország megnyitja külföldi befektetők előtt a mintegy hétmilliárd dollár értékű csővezetékprojektet, amely a kritikus olajinfrastruktúra állami költségvetésen kívüli finanszírozását célozza. A cél, hogy Kuvait csökkenthesse az állami költségvetés terheit, ezzel támogatva a közeljövő feltárási feladatait.

A Kuwait Oil Company (KOC) állami olajvállalat egy hozzávetőleg hétmilliárd dolláros (kb. 2300 milliárd forint) csővezeték-megállapodás előkészítésén dolgozik, amelyben nemzetközi partnerek is részt vennének – írja az Origo külföldi tudósítások alapján. A kuvaiti beruházás része annak az átfogóbb stratégiának, amelynek célja a termelési tevékenységet az export- és feldolgozóközpontokkal összekötő szállítási kapacitások fejlesztése, miközben csökkenti az állam pénzügyi terheit. 

Kuvait magántőke bevonásával hajtna végre jelentős fejlesztést olajipari infrastruktúráján - a felvételen a Kuvaiti Tornyok nevű, ikonikus épületegyüttes (illusztráció)
Kuvait nem akar kimaradni a Közel-Kelet olajbizniszének új hullámából a háttérben az ikonikus Kuvati Tornyok nevű épületegyüttes / Fotó: Unsplash

Kuvait sem akar lemaradni a közel-keleti olajbiznisz új hullámáról

A lap azt írja, hogy Kuvait igazi „főnix” a jelentős olajtartalékokkal bíró országok között: a kicsiny közel-keleti állam olajkitermelése néhány évvel ezelőtt jelentősen megugrott, s bár az olaj árának a Covid–19 időszakában látott beszakadása komoly pénzügyi gondokat okozott az olajfüggő országban, egy nemrég azonosított szénhidrogén-mező újabb lendületet adhat az olajipar fejlődésének. 

Az ország olajiparának életben tartása ugyanakkor igényli a ráfordításokat, de Kuvaitnak is szüksége van arra, hogy ennek pénzügyi terheitől legalább részben tehermentesítse az államot. 

A magántőke bevonását jelentő lépés komoly változást jelez Kuvait gyakorlatában, mivel az ország hagyományosan közpénzekből finanszírozta olajinfrastruktúráját.

A vezetéket olyan konstrukcióban tervezik megvalósítani, amely lehetővé teszi a külföldi befektetők részvételét. Kuvait ezzel gyorsítani kívánja az energetikai beruházásokat anélkül, hogy jelentősen növelné az állami kiadásokat.

A csővezeték-fejlesztés illeszkedik Kuvait szélesebb upstream stratégiájába is. 

Az ország 2030-ig mintegy négymilliárd dollárt kíván olajkutatásba fektetni, új készletek feltárását és a kitermelési hatékonyság javítását célozva. 

A cél az, hogy 

  • a nyersolaj-termelési kapacitás a jelen évtized második felében napi négymillió hordó közelébe emelkedjen, miközben 
  • a térség más szereplői is versenyeznek a tőkéért és a piaci részesedésért.

Kuvait emellett igyekszik kedvező pozíciót elfoglalni a Közel-Kelet következő nagy olajfelfedezési hullámában. A térség fennmaradó alacsony költségű erőforrás-potenciáljának jelentős része hagyományos szárazföldi és sekély vízi mezőkben található, köztük olyan területeken, ahol Kuvait már meglévő infrastruktúrával rendelkezik – a 2026-ra vonatkozó feltárási előrejelzésekről ebben a cikkben írtunk a Világgazdaság oldalán.

További részletek az Origo cikkében olvashatók.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.