Pontoz és bírságol a GVH

Pontokban méri a jogsértéseket, összead, korrigál és az utóbbi időben tapasztalhatóan egyre szigorúbb bírságokat szab ki a versenytanács: tavaly az előző évihez képest hatszor több, 444 millió forintot meghaladó öszszeggel sújtotta a szabálytalankodó vállalatokat. Akkor még csak készült az a GVH-közleménytervezet, amely az antitrösztügyekben hozandó bírság megállapításhoz ad muníciót a szakembereknek. Nem titkolják: komolytalanná válhat az antitrösztpolitika, ha meg sem próbálnak keményebb szankciókkal élni. Elsősorban ezt hangsúlyozta a Világgazdaság megkeresésére Tóth Tihamér versenytanácstag is.

A versenytörvény csak a bírság legmagasabb mértékét - az előző évi nettó árbevétel 10 százalékát - rögzíti, és az elbíráláshoz pusztán néhány szempontot ad meg. A közelmúltban szakmai vitára bocsátott közleménytervezet a döntéshozókat az egységesség irányába tereli, növeli a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot.

A cégeknek sem közömbös, ha tudják, hogy esetleges versenykorlátozó magatartásukért menynyi büntetést kell fizetniük. Igaz, sok szakember szerint nem feltétlenül célravezető, ha egy vállalat előtt ismert, mekkora bírságra számíthat, hiszen eleve úgy alakíthatja árpolitikáját, hogy beépíti a jogsértésből fakadó kockázatot. A GVH-ban másként látják. Fontosabbnak tartják, hogy a cégek tisztában legyenek azzal, mit mérlegel a versenyhatóság, amikor anyagi szankciókról határoz. Az érintettek mindig megkapják a vizsgálati jelentés alapján készült, úgynevezett előzetes álláspontot, a versenytanács tárgyalás előtti véleményét az ügyről. Ma már nem egy ilyenben szerepel a várható bírságösszeg is, ami persze a határozathozatalig változhat. A tapasztalatokból leszűrhető: amikor árkartellről, piacfelosztásról van szó, és a szereplők nagyvállalkozások, valószínűsíthető, hogy büntetésük is nagy lesz.

A bíróság nemegyszer mérsékli a versenyhatóság által kiszabott összegeket. Az elmarasztalt cégek sokszor ennek reményében kezdenek perbe. A versenyjogi szakemberek remélik: a közlemény hatására a bíróság is alaposabban, megfontoltabban tud majd dönteni a bírság mértékéről, csökkentéséről vagy akár növeléséről. Annál is inkább, mert az utóbbi időben született versenyhatósági határozatok - szakítva a korábbi gyakorlattal - már nem csupán egy-két mondatban, hanem részletesen, minden szempontra kiterjedően indokolják meg, miért mérték szigorúbban a büntetést.