Az elmúlt időszakban egyre erőteljesebb trendként - s a globa-lizáció újabb formájaként - a transznacionális vállalatok regionális központokat hoznak létre székhelyüktől távoli földrészeken vagy országokban: tavaly január és az idén március között összesen 829 ilyen projektet hoztak tető alá ezek a vállalatok - olvasható az UNCTAD most közzétett jelentésében. Ezek durván harmadának fejlődő országokbeli helyszínt választottak. Magyarországon - az UNCTAD felmérése szerint - három vállalati regionális kiszolgáló központot létesítettek ez idő alatt. Ezzel - az ugyancsak hármat befogadó Romániával - közösen vezetjük a térségbeli toplistát. A versenyt mutatja, hogy a 829 központot összesen 52 államban, köztük 31 fejlődő országban létesítették. (Magyar adatok szerint, lásd a táblázatot, már tíz ilyen szolgáltató központ működik.)
Az UNCTAD jelentésével egybevágnak a magyar tapasztalatok is: az anyacég vállalati konszolidációs megfontolásokból létesített szolgáltató központokat, illetve másutt már működő ilyen centrumokat költségmegtakarítás cí-mén helyezett át ide, mondta Brunczvik Csilla, az ITDH kiemelt befektetési projektek igazgatóságának helyettes igazgatója.
Van arra is példa, hogy más vállalatok számára bérmunkát végző szolgáltató központokat létesítettek nálunk, de vannak ügyfélszolgálati, továbbá már humán erőforrásközpont-létesítési tervek is. Az ITDH-nál mintegy másfél éve tapasztalják a fokozódó érdeklődést ilyen jellegű befektetések iránt.
Egyre határozottabb tendencia, hogy a zöldmezős termelőberuházásokról áttevődik a hangsúly a szolgáltatószektorra. Ilyen központok ki- vagy áttelepítése ugyanis viszonylag kevés egyszeri befektetésből megvalósítható, miközben egyébként nagyon sok kvalifikált munkahelyet teremtenek. A szükséges ingatlant általában bérlik, a számítástechnikát pedig vagy bérlik, vagy behozzák, esetleg itt veszik meg. A magyar tapasztalatok szerint a kisebb központok, azaz a 25 fő körüli létszámmal dolgozók 3-4 millió, az ezer főnél több alkalmazottal működők pedig durván 15-20 millió dolláros befektetéssel valósíthatók meg, mondta a Világgazdaságnak az igazgatóhelyettes.
A vállalati központok, regionális központok és szolgáltató központok más országba helyezése nagyon sok előnnyel jár a fogadó ország számára, írja az UNCTAD jelentése, példaként említve - a foglalkoztatásbeli és a helyi lakosok karrierelőnyei mellett -, hogy általuk nemzetközileg elismert befektetői célországgá lehet válni. Ha pedig a központ egyben k+f feladatokat is ellát, akkor további pluszként a helyi kutatási-fejlesztési tevékenység is fellendül.
Tény, hogy a munkahelyteremtő képességük jelentős ezeknek a központoknak, mondta az ITDH igazgatóhelyettese. A General Electric Budapesten létesített európai szolgáltató központja pél-dául az év végére már 500 főt foglalkoztat, s az ING Bank napokban bejelentett centruma teljes kapacitáson 400 főnek kínál majd munkaalkalmat. Ráadásul a kvalifikált munkaerőt keresik, jórészt idegen nyelveket beszélő diplomásokat. Jellemzően USA-beli, angolszász, illetve Benelux államokbeli anyacégek hozzák Magyarországra ezeket a központokat - legalábbis ez az ITDH tapasztalata mind a már megvalósult, mind pedig az előkészítés stádiumában lévő projektek esetében. Brunczvik Csillától azt is megtudtuk, ezek általában több száz főt foglalkoztatnak (bár vannak kisebb cégek kisebb központjai is nálunk), s jellemzően Budapesten valósulnak meg. Pontosabban a 300 főnél több embert foglalkoztatók egyértelműen a fővárost választják a projekt színteréül, míg kisebbek vannak vidéki városokban is.
Magyarország "népszerűségét" e téren a befektetők azzal magyarázzák, hogy itt viszonylag alacsony a társasági adó, s a rendelkezésre álló kvalifikált munkaerő még mindig relatíve olcsó, ugyanakkor kiváló munkát végez, idézi a véleményeket az igazgatóhelyettes. S miközben igaz, hogy az idegen nyelvtudás szempontjából más térségbeli országok jobban állnak a középfokú végzettségűeket tekintve, ám a hazai diplomások már rendelkeznek a szükséges tudással ezen a téren is.
A külföldi működőtőkéért egyre élesedő nemzetközi versenyben úgy lehet a jövőben helytállni, hogy az ilyen központokhoz szükséges feltételeknek megfelelni tudó országok befektetésösztönző tevékenységüket a regionális vállalati központok becsábítására fokuszálják, tanácsolja az UNCTAD. Különösen azoknak lehet ez fontos, amelyek híján vannak természeti kincseknek és más, földrajzi elhelyezkedéssel összefüggő előnyöknek.
Magyarország mindenesetre viszonylag korán észbe kapott. Ezt mutatja, hogy a regionális, szolgáltató központok létesítéséhez többfajta állami támogatást is el lehet nyerni. Részint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett munkahelyteremtő pályázat révén, részint pedig a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által idén útjára indított Smart Hungary európai regionális központ létesítéséhez kapcsolódó támogatási pályázatán. Talán részben ennek is köszönhető, hogy jelenleg is több ilyen regionális központ létesítése van előkészítő szakaszban. Pénzügyi elszámoló központok, ügyfélszolgálati központok, s (az európai leányvállalat egészének kiszolgálásával, a képzés szervezésével, bérszámfejtéssel, nyilvántartással megbízott) humán erőforrás központok települhetnek a közeli jövőben Magyarországra, köztük olyanok is, amelyek 1500 embernek teremtenek munkahelyet, mondta az ITDH igazgatóhelyettese.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.