Rugalmasabb mentességet kérnek

A csomagolóanyagok, az akkumulátorok, a hűtő- és klímaberendezések, a gumiabroncsok, valamint a hígító- és oldószerek forgalmazóinak javaslatait összegyűjtve igyekszik a termékdíjas szabályozás módosítására rávenni a kormányt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). A szervezet a javaslatcsomagot a napokban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM), valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére is eljuttatja.

A szakmák egyhangúlag kifogásolják a termékdíj fizetése alóli mentesség korlátozását, amely 2004-től azokat a cégeket is a díj egy részének megfizetésére kötelezné, amelyek egyébként - egyénileg vagy koordináló szervezeten keresztül - teljesítik hulladékhasznosítási kötelezettségeiket. Az MGYOSZ szerint ez indokolatlan teherrel sújtja a környezetvédelmi előírásokat teljesítő cégeket, ezért kezdeményezi, hogy ezeknek a vállalatoknak ne kelljen a fennmaradó hulladék után termékdíjat fizetni. Dzubay László, a szervezet környezetvédelmi bizottságának titkára elmondta: egyúttal szorgalmazzák, hogy a KVM egységesítse a mentességi előírásokat, továbbá a díjbevételekből vásároljon hulladékkezelési teljesítést a koordináló szervezetektől, ezzel anyagi ösztönzést nyújtva a hasznosításhoz az országos szintű kötelezettségek teljesítése érdekében.

Az egyes területekre jellemző specifikus javaslatok közé tartozik, hogy a hűtőgépek és klímaberendezések forgalmazói szerint a területre vonatkozó hasznosítási előírásokat a reális lehetőségnek megfelelően kellene módosítani, mert a 2003-ra előírt 70, illetve 2005-re érvényes 80 százalékos feldolgozási kötelezettség nem tartható. Emellett a hűtőgépgyártók szerint az előírásokat, űrmérettől függetlenül, egységesíteni kellene, mert az utóbbi években teret hódított nagyobb gépeket csak évek múlva kezdik el leselejtezni, így ezekből jelenleg egyszerűen nem keletkezik annyi hulladék, amelyből a hasznosítási kötelezettséget teljesíteni lehetne. A gumiabroncsok forgalmazói azt szorgalmazzák, hogy a jogalkotó külön szabályozásban foglalkozzon a területtel - egyebek mellett - alacsonyabb alaptőke-kötelezettséget előírva a hasznosítást megszervező koordináló szervezetek létrehozása kapcsán.

Az oldószerek forgalmazói a termékkör fogalmának - a termékdíjtörvényben történő - precíz meghatározása mellett szeretnék elérni, hogy azt is pontosabban határozzák meg, a cégeknek milyen tevékenységek után kell a díjat befizetni. Az MGYOSZ szerint a hazai cégek versenyképességének javítása érdekében a saját vagy export célú felhasználás céljából importált oldószereket ki kellene venni a szabályozás alól. Az érintett cégek likviditá-sát ugyanis növelné, ha nem kellene először befizetni, majd később visszaigényelni a befizetett díjat, hanem az összeg automatikusan náluk maradna. A festékek és lakkok oldószertartalma kapcsán az MGYOSZ hangsúlyozza: egy további korlátozás vagy adó jellegű teher kivetése súlyosan sértené a magyar ipar versenyképességét.

Ösztönzőbb szabályozást szorgalmaz az MGYOSZ a csomagolási hulladékok hasznosítása kapcsán is. Az egyik legfontosabb javaslat, hogy - a mentességi korlátozás eltörlése mellett - szüntessék meg azt az előírást, miszerint a 2005-re előírt 50 százalékos hasznosítási arányt a kötelezetteknek, oly módon kell teljesíteni, hogy a feldolgozott hulladékmennyiség 20 százalékát a lakossági szelektív hulladékgyűjtésből kellene biztosítani. Egy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által elkészített tanulmány szerint ez arra kényszeríti a koordináló szervezeteket, hogy - szerződött partnerei termékdíjmentességének megtartása érdekében - csak a lakosság köréből begyűjtendő mennyiség ötszörösét jelentő kvótára kössenek szerződést a kötelezettekkel, ami komolyan hátráltatná a 2005-re országosan előírt 50 százalékos hasznosítás teljesítését. Emellett a szakmai szervezet szorgalmazza, hogy a jogalkotó a jelenleginél nagyobb szerepvállalást írjon elő az önkormányzatok számára is. Ugyanis a jelenlegi rendszer csak a hulladékpiac azon szereplőit - a gyártókat és forgalmazókat - kötelezi az előírások teljesítésére, akiknek nincs közvetlen ráhatásuk a lakossági szelektív hulladékgyűjtés megszervezéséhez elengedhetetlen önkormányzatokra.