Sínen van a Talentis program

Az elképzelés lényege a világon mindenütt azonos: a felsőfokú oktatást, a kutatás-fejlesztést és az azokra támaszkodó csúcstechnológiai ipart egy földrajzi területre kell összegyűjteni úgy, hogy a helyszín az ott dolgozóknak megfelelő életminőséget, lakókörnyezetet, kiszolgáló intézményrendszert, szórakozási, kulturális és sportlehetőségeket is biztosítson.

A koncepcióhoz mintául vett Szilícium-völgyet a hetvenes évek végén személyesen is megjárt Kenyeres Sándor, aki a kereskedelmi központot üzemeltető Mammut Rt. alapítója és elnök-vezérigazgatója, három éve hozta létre a tudáspark előkészítését irányító Talentis Programirodát. Az alapítók, akik közt ott találjuk S. Nagy Sándort, a Mammut Rt. másik alapítóját és általános igazgatóját is, immár 2,5 milliárd forintot öltek az előkészületekbe.

A nemzetközi tapasztalatokra építkező tervek szerint 20 év alatt akár 12 milliárd eurót (2800-3000 milliárd forintot) is felszívó beruházási terv finanszírozása 75-80 százalékban magántőkéből valósulna meg. Az állami kiegészítésre elsősorban megfelelő oktatási infrastruktúra formájában számítanak. Az elképzelést úgy formálták, hogy - állami támogatás reményében - az a Nemzeti fejlesztési tervvel is összhangban legyen. Emellett a megvalósításhoz igyekeznek uniós forrásokat is szerezni.

Az alapítók a regionális fejlődés élénkülését, a versenyképesség növekedését és a makrogazdasági mutatók javítását várják: a szervezők úgy vélik, akár évi 2 százalékos GDP-bővülést is eredményezhet a program. Egyes számítások szerint a kiszemelt, ma mintegy 40 ezer embernek otthont adó terület lakóinak száma a fejlesztések végére elérheti akár a 90-95 ezer főt is.

A Talentis előtt ma még két alapvető feladat tornyosul: a források előteremtése és a szükséges ingatlanok megszerzése. Noha a 3000 milliárd forintnyi tőke összegyűjtése aligha lesz egyszerű, az első szakasz jövője már biztosnak tűnik. Müller János, a Magyar Külkereskedelmi Bank marketing- és kommunikációs igazgatója ugyanis lapunkat arról tájékoztatta, hogy a bank hitelezi meg a program első ütemét, ám az ügylet nagyságrendjéről nem nyilatkozott.

Komoly kockázati tényező lehet az is, hogy az összességében szükséges mintegy 5 ezer hektárnyi területből ma csak alig 350-360 hektár van meg. Néhány száz hektár megszerzéséről már folynak a tárgyalások a helyi magántulajdonosokkal, ám a probléma érdemi megoldását a vállalkozók lényegében egy törvényi kötelezettségre alapozták. A jogszabály szerint ugyanis az államnak 2006-ig valamennyi magántulajdonban lévő védett és fokozottan védett terület, illetve vizes élőhely és árvízvédelmi terület tulajdonjogát meg kell szereznie úgy, hogy azért cserébe közkézben lévő termőföldet ad. A rendelkezésre alapozva a Zsámbéki-medencében található mintegy 4 ezer hektáros állami földterületért az előbbi követelményeknek megfelelő ingatlanokat ajánlottak fel, amelyek a Hortobágyi, a Bükki és a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, illetve a Tisza ár- és hullámterében vannak.

Ráadásul a tehermentes földekért cserébe kért, mezőgazdasági művelés alatt álló 4 ezer hektárt az állam másként aligha hasznosíthatja, hiszen a termőföldre a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság (HKG) Rt.-nek 50 éves bérleti joga van, emiatt nemhogy az eladás, de még a forgalmi érték meghatározása is igen nehézkes. (Az állam által kijelölt vagyonértékelő a kért herceghalmi földeket 3,5, a felajánlott területeket pedig 9,5 milliárd forintra taksálta.) A Talentis kiötlői azonban mindenre gondoltak: megszerezték a HKG 75,1 százalékos részvénycsomagját, s az agrárcéggel olyan megállapodást kötöttek, hogy annak fokozatosan, a projektek területigényének megfelelően kell csak levonulnia, s a feladott területekért cserébe Bicske és Vértesacsa körzetében ugyanakkora termőföldbérletet kap a tudásvölgy mögött álló befektetőktől.

Az alapfeltételt jelentő csere így hamarosan létrejöhet, hiszen arra már a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Kincstári Vagyonigazgatóság is rábólintott, május óta már csak a Nemzeti Földalap engedélyére várnak. A földtörvény rendelkezései miatt azonban a csereterületek előbb a Talentis magánbefektetőinek tulajdonába kerülnek, akik csak a művelésből való kivonás engedélyezése után adják majd át azt - előszerződések alapján - a konkrét projekteknek.

Az így összegyűlő 5 ezer hektárból ötszázat térítésmentesen intézményi, közösségi területek kialakítására, infrastruktúra létesítésére engednek át. A fennmaradó területen 80-100 hektáros fejlesztési központokat akarnak létrehozni, amelyek feltöltésénél a világcégek mellett jórészt a hazai közepes és kisvállalatokra számítanak, s összességében akár 50 ezer új munkahely létrehozását is elképzelhetőnek tartják. Az üzemek, irodák és lakások mellett a tervek szerint bor- és gasztronómiai központ, termálfalu, golfpálya, nyugdíjas- és diplomatanegyed, ökopark és művésztelep is létesülne. A magántőkéből létrejövő fejlesztéseket a Pro Talentis Consulting Kft. irányítja majd. A program nyitott, s létrehozói szerint bőven kínál befektetési lehetőséget minden újabb érdeklődőnek.

Az állami és uniós források felhasználásának koordinálására létrehozott Térségfejlesztő Kht. munkájában a Talentis Programiroda és az érintett települések önkormányzatai is részt vesznek. Május 22-én a Zsámbéki-medence 13 településének kistérségi szövetsége is úgy határozott, hogy csatlakozik a társasághoz, amelyben 24 százalékos tulajdont szereztek (a fennmaradó 76 százalék a programirodáé). A szervezet elsőként a Zsámbéki-medencét behálózó kerékpárút kiépítésére és az Etyeket Herceghalommal összekötő betonút megépítéséhez szükséges pénzt igyekszik pályázatokkal előteremteni.

A szakmai szervezés, úgy tűnik, szintén jól áll. A két évtizedes program várhatóan 300, idővel önfenntartó projektjéből 16 indulna el az Etyek, Herceghalom és Bicske térségébe álmodott, négyéves első ütemben. Ezekből legalább tíz máris startra kész. Így hamarosan megszervezik a Budapestet Bicskével összekötő elővárosi gyorsvasutat, létrehoznak egy elektronikus információs és ügyintézési rendszert, valamint a szakmai kamarákkal együttműködve kialakítanak egy többnyelvű oktatási és átképzési központ is. Az első, 2006-ig tartó ütem ugyanakkor inkább az alapozás, előkészítés időszaka lesz, az igazán látványos beruházásokra a 2007-ben induló, az EU költségvetési tervezési ciklusához igazodóan hétéves, második szakaszban számíthatunk.

A programhoz kapcsolódva már felvették a kapcsolatot a tudományos élettel is. Megkapták a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének támogatását, s a tavaly novemberben Kenyeres Sándor által 35 év alatti kutatóknak létrehozott Talentum díjat az idén már más közép-európai országok tudósai is elnyerhetik abban a reményben, hogy később sikerül őket megnyerni a létrehozandó park elindításához.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Világgazdaságnak elmondta: egy május végén aláírt megállapodás szerint az intézmény kutatóműhelyeinek szellemi tőkéjével és nemzetközi kapcsolatrendszerével támogatja a Talentist, a gazdasági feladatokban nem vesznek részt. Az egyezség illeszkedik a kormánnyal kötött együttműködési megállapodásukhoz, amelyben a magyar tudományos élet és az üzleti szféra kapcsolatainak szorosabbá tételét tűzték ki célul. Ezen belül is elsősorban a közepes és kisvállalatok igényeire koncentrálnak.