Strukturális támogatásra várva

A szervezeti átalakítások befejezése, valamint a közösségi támogatások fogadására történő felkészülés áll az EU-csatlakozásra történő előkészületek középpontjában a környezetvédelem területén, a belépésig hátralévő tíz hónapban. "Az uniós integráció óriási beruházási kötelezettséget ró Magyarországra a környezetvédelem területén, ezért a folyamat koordinálása, valamint a közösségi pályázati lehetőségek kihasználása az elsődleges feladat" - közölte Schmuck Erzsébet. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) integrációs ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta: a legnagyobb, mintegy ezermilliárd forint értékű ráfordítást a szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos EU-követelmények teljesítése igényli. A szennyvízkezelés területén 2001-2002-ben mintegy 150 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, így a beruházási program időarányosan alakul - tette hozzá a KVM helyettes államtitkára.

Az elkövetkező években a zöldberuházások további felfu-tása valószínűsíthető, nagyobb részben a növekvő összegű brüsszeli támogatásnak köszönhetően. Az EU Magyarország számára 2004 és 2006 között több mint 600 millió eurót biztosít környezetvédelmi célokra. Az összegből 480 milliót a kohéziós alapból különítenek el, igaz, a keretből 132 millió eurót a korábban elnyert ISPA-pályázatok kifizetésére kell fordítani, s további 180 milliós támogatást igényel a fővárosi központi szennyvíztisztító megépítése. Így a magyar pályázók évente még 56 millió eurót köthetnek le szabadon az EU-csatlakozást követően a kohéziós alapból, nagyméretű, legalább 10 millió euró értékű szennyvízkezelési és hulladékgazdálkodási projektekre. Ehhez adódik hozzá a strukturális alapokból 2004 és 2006 között igényelhető mintegy 125 millió euró, amelynek felhasználása elsősorban a kisebb beruházásoknál jöhet szóba.

A kohéziós alap forrásait megcélozva a KVM 20 különféle projekt pályázati anyagának előkészítését kezdi meg, amelyhez május végén 7 millió euró támogatást nyert az EU-tól. A pályázatok támogatásáról - az ISPA-előcsatlakozási alaphoz hasonlóan - Brüsszelben döntenek, így a magyar szervek felelőssége elsősorban a tervek készítése, illetve a projektek végrehajtása kapcsán jelentkezik.

Ezzel szemben a strukturális alapokból érkező támogatás konkrét felhasználásáról a magyar szervek döntenek majd. A Nemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatos operatív programokat kiegészítő dokumentumok első változata néhány héten belül elkészül, amelyben a megpályázható területeket és a majdani kedvezményezetti köröket is meghatározzák. Ezeket szeptember végéig véglegesítik, hogy 2004 januárjában az első pályázatokat is ki lehessen írni. Emellett a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban megtörtént a környezetvédelem és infrastruktúra operatív programért felelős irányító hatóság felállítása, ám ennek akkreditációját év végéig még Brüsszelnek is jóvá kell hagynia.

A lehetséges pályázók részéről időközben a projektjavaslatok összegyűjtése is megkezdődött a Pályázat Előkészítő Alap keretében. A koordináló szervekhez eddig 2-3 ezer ötlet érkezett be a strukturális támogatások felhasználására. Ebből a szakemberek év végéig 650-et választanak ki, amelyeket a tervek szerint jövő év elejétől kezdenek el pályáztatni.

Az uniós elvárások teljesítése érdekében a KVM egységes zöldhatóságot hoz létre, amely az eddigi párhuzamosságok megszüntetésével, egyablakos rendszerben szolgálja ki a hozzájuk forduló ügyfeleket. "A rendszer előnye, hogy egyetlen hatóságnál el lehet majd intézni a környezetvédelemmel, vízüggyel és a természetvédelemmel kapcsolatos ügyeket. Ez jelentős egyszerűsítést jelent például az iparvállalatoknak szóló egységes környezethasználati engedélyek kibocsátása kapcsán. Másrészt megtörténik a hatósági munka elválasztása az operatív feladat ellátásától" - fejtette ki Schmuck Erzsébet. A tervek szerint a jövőben a környezetvédelmi felügyelőségek tevékenységét a hatósági munka: engedélyezés, ellenőrzés, monitoringtevékenység jellemzi majd, míg a vízügyi hatóságok elsősorban az operatív feladatokat látják el. A hatósági és a kezelési feladatokat a természetvédelmi szerveknél is elválasztják egymástól.

Az európai uniós csatlakozási szerződés aláírásának legközvetlenebb következményeként egyébként április óta Brüsszelből tömegesen érkeznek a környezetvédelemmel kapcsolatos közösségi jogszabály- és egyéb tervezetek, óriási terhet róva a KVM hivatali apparátusára. A helyzetet részben enyhíti, hogy az uniós felkészüléssel kapcsolatos jogharmonizáció lényegében lezárult. Bár a közösségi joganyag folyamatosan változik, jelenleg Magyarországnak nincs komolyabb lemaradása a kapcsolódó hazai jogszabályok elkészítésében, s az újonnan kiadott brüszszeli direktívák átvétele is rendben folyik - tette hozzá Schmuck Erzsébet. (NIG)



A kohéziós alap (társ)finanszírozásával megvalósítani szándékozott beruházások

>> szennyvízkezelési és csatornázási projektek: Budapest, Dél-Buda, Veszprém, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Győr, Nagykanizsa, Kaposvár, Makó, Tápió mente

>> ivóvízminőség-javító program: Észak-Alföld, Dél-Alföld

>> hulladékgazdálkodási projektek: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Közép-Duna-vidéki régió, Mecsek-Dráva régió, Heves régió, Győr-Moson-Sopron megye

>> környezeti kármentesítés: Üröm-Csókavár

Forrás: VG





Elindult az első ISPA-projekt

A munkagépek átvették a Hajdú-Bihar megyei hulladékgazdálkodási program beruházásának helyszíneit, s ezzel gyakorlatilag megkezdődött az első, ISPA-finanszírozással megvalósuló környezetvédelmi projekt kivitelezése. A beruházás 73 település 520 ezer lakosát érinti, s a projekt teljes költsége eléri a 23 millió eurót. A fejlesztés megvalósítására a pályázó önkormányzatok az Európai Unió ISPA előcsatlakozási alapjából 14,05 millió eurót nyertek, míg a fennmaradó összeget részben a központi költségvetés, részben pedig az érintett települések biztosítják. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) illetékesei június 10-én írták alá a kivitelezői szerződéseket a beruházási munkálatok elvégzésére kiírt közbeszerzési eljárásokat megnyerő Hídépítő Rt.-vel. és Vegyépszer Rt.-vel s a tárca szakemberei első alkalommal július végén ellenőrzik a munkálatok alakulását.

A fejlesztés keretében a térségben egy komplex hulladékgazdálkodási rendszer épül ki. Ennek központi elemeként Beretytyóújfalun és Hajdúböszörményben egy-egy teljesen új regionális hulladéklerakó épül, míg Debrecenben a jelenlegi lerakót korszerűsítik és bővítik ki. A létesítményekbe az újrahasznosítható anyagok különválogatása után megmaradó lakossági hulladékot rakják. Emellett a rendszer részeként valamennyi településen kiépítik a lakossági szelektív hulladékgyűjtést, továbbá több mint 60 korszerűtlen települési hulladéklerakót bezárnak, amelyek területét rekultiválják a további környezetszennyezés megakadályozása érdekében. A projekt várható befejezési időpontja 2004. december 31.

A Hajdú-Bihar megyei hulladékgazdálkodási program megvalósításához az érintett önkormányzatok a 2000-es ISPA-pályázat keretében jutottak támogatáshoz, amikor Brüsszel összesen hat magyarországi - hulladékgazdálkodási és szennyvízkezelési témakörű - projekt megvalósításának (társ)finanszírozásáról döntött. A tervezett beruházások összértéke meghaladja a 138 millió eurót, amelyből Brüsszel 81,3 millió kifizetését vállalta. A 2000-es projektek közül az elkövetkező hónapokban várhatóan a győri és a szegedi szennyvízkezelési, valamint a miskolci hulladékgazdálkodási beruházás kivitelezése is elkezdődhet, amelyek finanszírozása elől magyar részről az elmúlt hetekben hárultak el az akadályok. A szolnoki és a szegedi hulladékgazdálkodási projekt kivitelezésének kezdő dátumai egyelőre bizonytalanok, mert az EU budapesti delegációja még vizsgálja a hazai önrész biztosításának feltételeit, valamint a tervezett beruházások egyes műszaki paramétereit.





Zöldkötelezettségek az önkormányzatoknál

A fejlesztési programok felfutása, valamint a pályázati lehetőségek bővülése mellett a beruházások kapcsán saját anyagi terheik növekedésére és igazgatási-ellenőrzési feladataik sokasodására számíthatnak a környezetvédelem területén az európai uniós csatlakozást követően a települési önkormányzatok - állítják a lapunk által megkérdezett önkormányzati szakértők. A brüsszeli elvárások miatt szigorodó környezetvédelmi szabályokkal összefüggésben önkormányzati feladatként jelentkezik a beruházások előkészítése, a lakosságot érintő kötelezettségek érvényesítése, az intézkedések végrehajtásának ellenőrzése, továbbá az adatszolgáltatási igények ellátása. A beruházásokhoz felhasználható pályázati források a kohéziós, illetve a strukturális alapok megnyílása következtében jelentősen bővülni fognak, s a költségvetés továbbra is részt vállal a finanszírozásban, de a támogatások csak önkormányzati önrész biztosításával szerezhetők meg.

A települések számára a legnagyobb terhet a szennyvízelvezetéssel és -tisztítással, valamint a hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatok teljesítése jelenti. Magyarország a szennyvízkezelés terén 2015-ig szóló átmeneti mentességet kapott Brüsszeltől. Ennek értelmében a 15 ezer lakosegyenértéknél nagyobb településeknek 2010. december 31-ig, a 2 és 15 ezer lakosegyenérték közötti településeknek pedig 2015 végéig kell megoldaniuk a szennyvíz elvezetését és tisztítását, amelynek költségvonzata eléri az ezermilliárd forintot. További fejlesztési kötelezettséget jelent, hogy a lakosság mintegy 40 százaléka olyan településeken él, ahol az ivóvíz minősége egyes paraméterek tekintetében elmarad az EU vonatkozó irányelvében meghatározottól. A beruházások végrehajtásáért az önkormányzatok a felelősek, azonban a finanszírozás sok esetben az állami és európai uniós források ellenére is komoly nehézséget okoz a településeknek.

A hulladékgazdálkodás területén a meglévő települési hulladéklerakókról 2003. január 1-jéig környezetvédelmi felülvizsgálatot kellett végezni, egyúttal biztosítani kell, hogy a jövőben a kommunális hulladékot is csak korszerű, biztonságos lerakókban lehessen elhelyezni. Ennek érdekében az önkormányzatokat arra ösztönzik, hogy keressék az összefogási lehetőségeket az új, nagy kapacitású komplex regionális hulladékkezelő rendszerek kialakítása érdekében, amelyek mellett a régi lerakókat rekultiválnák, s a lakossági szelektív hulladékgyűjtést is megszerveznék. Az utóbbi szükségességét mutatja, hogy Magyarország a csomagolási hulladékok hasznosítására vonatkozó uniós előírások alól 2005. december 31-ig szintén átmeneti mentességet kért, márpedig a szakértők abban megegyeznek, hogy a kötelezettség csak a lakossági szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével teljesíthető.



Átmeneti mentességek a környezetvédelemben

>> csomagolás és csomagolási hulladékok hasznosítása, újrafelhasználása, 2005. december 31-ig

>> települési szennyvízkezelés,

-összegyűjtés, -elvezetés,

-tisztítás, szennyvíziszap elhelyezése, 2015. december 31-ig

>> a nagy tüzelőberendezések (erőművek) károsanyag-kibocsátásának korlátozása, 2004. december 31-ig

>> a veszélyes hulladékok égetése, 2005. június 30-ig