Szlovák vagyonvizsgálat terve
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA feljelentésáradat ellen az védené a hatóságokat, hogy csak akkor indulna vizsgálat, ha a gyanúsított törvényes jövedelme és vagyonának értéke közötti különbség felülmúlja az 1,1 millió koronát. Elemzők szerint azonban komoly esélye van annak, hogy a törvényhozás egyszerűen elveti a javaslatot. Már kétszer terjesztettek elő hasonló indítványt, de egyikből sem lett törvény - emlékeztet a Slovak Spectator.
A mostani javaslat szerint a rendőrség akkor indítana nyomozást, ha olyan bizonyítékot talál, amely illegális vagyonszerzésre utal. Ez esetben jelentést tenne a főügyész hivatalának, amely ismét megvizsgálná a rendőrség által szerzett bizonyítékokat, s ha azok megerősítést nyernek, vádat emelne a gyanúsított ellen.
A gyanúsított vagyonát a bíróság zárolná, majd az ügyész és a vádlott előadhatná érveit. Ha a bíróság az ügyész érveit tartaná erősebbnek, kötelezné az elítéltet, hogy a vitatott vagyon 50-100 százalékát úgymond biztosítékként fizesse be az államnak. A tulajdonhoz való alkotmányos jog biztosítása céljából az elítélt öt évig új bizonyítékokat nyújthatna be annak igazolására, hogy mégis jogszerűen szerezte vagyonát. Ha ezt nem tudja bizonyítani, a biztosíték az államra száll. Egyes megfigyelők azonban utalnak rá, hogy a tervek szerint jövő januárban életbe lépő törvénnyel vissza lehetne élni. A Transparency International elemzője szerint viszont mindenki be tudná bizonyítani, ha törvényesen szerezte vagyonát. Általában azonban arra számítanak, hogy a javaslat nem megy könynyen át a parlamenten, sőt, a miniszter sem fog sietni benyújtásával. A javaslat egyes cikkelye néhány szakértők szerint alkotmányossági kételyt támasztanak. Daniel Lipsic igazságügyminiszter azonban úgy véli, előterjesztése elég biztosítékot tartalmaz a visszaélés ellen.
