Társfinanszírozásra 150 milliárd

Az Európai Unió strukturális és kohéziós támogatásával megvalósuló fejlesztések prioritást élveznek a költségvetésben, ennek megfelelően a kormány határozatban mondta ki, hogy az EU-s pályázatokon nyertes projektekre mindig minden formában biztosítani kell a társfinanszírozást.

Baráth Etele államtitkár a közösségi támogatási keretről (ktk) zajló tárgyalássorozat Budapesten megtartott első fordulóját értékelő sajtóértekezleten azt is közölte, hogy a 2004-es költségvetésben várhatóan 150 milliárd forintot szükséges elkülöníteni erre a célra. Elismerte ugyanakkor, hogy érzékelhetők fenntartások a támogatható projektek megfelelő számát és Magyarország abszorpciós képességét illetően.

Összességében mégis rendkívül kedvező az első forduló mérlege, s ha lezárhatók a tárgyalások a szeptember végi második forduló keretében, ahogy az EU illetékesei sejtetni engedték, akkor fél évet nyerünk a pályáztatásnál - hangsúlyozta a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának (NFTH) elnöke.

Az Európai Bizottság 17 fős tárgyaló delegációjának kérésére a szerdai fordulón először a makrogazdaság helyzetét, a megugrott költségvetési hiány okait tekintették át. Ezt követően a magyar fél kézhez kapta az EU több mint 50 oldalas álláspontját a ktk-val összefüggő kérdésekről, magyar részről pedig a többi között tájékoztatták az uniós partnereket arról, hogy hazánk 3 éves tervben készül rögzíteni a társfinanszírozás garanciáit. A jövő évi ilyen kiadások explicite már szerepelnek a 2004-es költségvetésben, mondta Baráth.

A következő év első napjától hozzávetőleg október közepéig az uniós támogatással megvalósuló fejlesztések teljes (uniós és magyar) előfinanszírozását a költségvetésnek kell vállalnia, mert az EU csak a csatlakozás után fogadhat el számlát - részletezte lapunk érdeklődésére Veress József, a magyar tárgyaló delegáció vezetője. Szerinte az "első EU-pénzek" előleg formájában a jövő év őszén érkeznek meg, s a kifizetések számla ellenében történnek. Kérdésünkre, hogy ha nyernek pályázatukkal, számíthatnak-e segítségre a szűkös lehetőségekkel rendelkező önkormányzatok a rájuk eső rész fedezésére, az NFTH vezető tanácsadója ezt mondta: már foglalkoznak a probléma megoldásával valamiféle önkormányzati alap létrehozása formájában. Konkrétan utalt a bankszektor néhány szereplőjének kezdeményezésére, amelynek keretében elfogadható feltételekkel biztosítanák a projekt-előkészítés, az önkormányzati hányad és a végrehajtás költségeinek fedezetét. További finanszírozási lehetőségként a magántőke szerepvállalását "plusz fejlesztési tényezőként" említette Veress József.

Készülve az uniós források hasznosítására, a kormány immár a nemzeti fejlesztési terv (nft) célkitűzéseivel összhangban hozza stratégiai döntéseit, legutóbb például a közúthálózat fejlesztéséről és a versenyképesség növeléséről, fejtegette a továbbiakban Baráth Etele. Elmondta, hogy megállapodtak az EU képviselőivel: a strukturális és kohéziós alapok támogatásával tervezett fejlesztési előirányzatokkal kapcsolatban felmerült bizottsági kérdésekre, felvetésekre szeptember elején küldik meg a szükséges válaszokat és kiegészítéseket Brüsszelbe.

Kérdésre válaszolva az NFTH elnöke konkrétan szólt arról, hogy az nft operatív programjainál regionális korrekcióra van szükség. Kiválónak minősítette a kistérségek fejlesztéséről készült koncepciót, s elhárította azt az újságírói felvetést, hogy megosztott lenne a kormány az ország regionális struktúráját illetően.