Új uniós távközlési szabályozás

Az új irányelvet a múlt pénteki határidőre csak a három skandináv tagállam, továbbá Nagy-Britannia és Írország ültette át a nemzeti jogrendjébe. A lassú előrehaladást látva az információs ügyekért felelős bizottsági tag, Erkki Liikanen kilátásba helyezte, hogy heteken belül jogi útra tereli az ügyet, és ezzel kényszeríti ki az új elvek mielőbbi alkalmazását. A kerettörvény - amelyet már egy évvel ezelőtt elfogadott az Európai Parlament és a miniszteri tanács - magában foglalja és továbbfejleszti az 1998-as, emlékezetes liberalizációs hullám során bevezetett intézkedéseket, amelyeket most főleg a verseny kiterjesztésének követelményei szerint bővítettek.

Fontos újdonság lesz, hogy a jövőben az Európai Bizottság hatáskörébe fog tartozni a nemzeti szabályozó és felügyeleti hatóságok tevékenységének ellenőrzése. Az uniós léptékben egységes üzleti környezet és előírás-gyűjtemény megteremtése végett az új direktíva átláthatósági és konzultációs követelményeket fogalmaz meg a tagállami hatóságok számára, amelyeket minden tervezett intézkedésnél érvényesíteni kell, vita esetén pedig a bizottságnak joga lesz arra, hogy a nemzeti felügyeletek rendelkezéseit visszavonassa.

Mint az EurActiv rámutat, az új keretdirektívával a bizottság egy könnyebben áttekinthető, mégis teljes körű szabályozási környezetet kívánt kialakítani, amely ugyanakkor technológiai szempontból semleges, és csak a verseny követelményeit veszi figyelembe. Az irányelv emellett úgy módosítja a korábbi rendelkezéseket, hogy azok vegyék figyelembe azt a műszaki konvergenciát, amely a távközlés, a számítástechnika, a kiadói tevékenység és a tömegtájékoztatás között megy végbe. Egy további kikötés szerint a szabályozás a jövőben azokra a szolgáltatókra vonatkozik, amelyek - az uniós definíciók szerinti - domináns pozícióval bírnak valamely piacon.

A brüsszeli elvek alkalmazása miatt részben átalakul a magyar távközlési piac intézményrendszere is. A szabályozó hatóság - mai nevén a Hírközlési Felügyelet - héttagú, független szakértőkből álló tanácsa az elképzelések szerint erős jogosítványokat fog kapni, ami számos piaci szereplő előzetes véleménye szerint aggályos.

A piaci erőviszonyok átrendeződése, a verseny élénkítése és a fogyasztók szempontjából egyaránt a leglátványosabb változások közé tartozik majd várhatóan a kormányzat internetes koncepciója, a számhordozhatóság megjelenése és az úgynevezett egyetemes szolgáltatás változásai. A tárca a szélessávú internetes technológiák terjedését tovább szeretné ösztönözni, és a legnagyobb piaci szereplőknek előírná az átalánydíjas nagykereskedelmi ajánlatok adásának kötelezettségét. A számhordozhatóság - vagyis annak a lehetősége, hogy egy előfizető megtarthassa telefonszámát akkor, ha egy másik szolgáltatóhoz átpártol - várhatóan két lépcsőben valósul meg. A vezetékes telefonszámok már januártól, a mobilosak pedig májustól, az uniós csatlakozás napjától lesznek hordozhatóak. A cégek öszszesen mintegy 800 millió forint állami támogatásért pályázhatnak a technikai feltételek megteremtéséhez, az említett határidőket be nem tartó társaságok viszont elesnek az összegtől, később akár bírságot is kaphatnak.