A minisztériumok működése nem összehangolt, ez komolyan rontja az országképet, állítják a jelentés készítői. A szolgáltatásorientált és a mainál jóval olcsóbb államigazgatás megteremtéséhez az üzleti életben már sikerrel alkalmazott gyakorlatok átvétele segíthetne. (A bírálat indokoltságát mutatja, hogy a tájékoztatón részt vevő Kovács László külügyminiszter a bürokrácia átalakítását firtató kérdésre reagálva közölte: a kormányzat őszszel elkezdi áttekinteni a felmerülő megoldási lehetőségeket.)
A tanulmány szerint befektetőbarátabbá kellene tenni az adórendszert, az oktatás pedig a mainál sokkal nagyobb központi támogatást igényelne. A felsőoktatásban a minőségrontó tömegképzés elkerülése, középfokon a technikusképzés visszaállítása a legfontosabb - hangsúlyozta Fodor István, a HEBC és az Ericsson Magyarország elnöke.
Rövid távon ugyan nem hoz érdemi változást a csatlakozás, de törekedni kell arra, hogy az emberek életszínvonala fokozatosan növekedjen. Ügyelni kell az olyan, várhatóan hátrányba kerülő rétegekre, mint a képzetlenek és a nyugdíjasok. A határok megnyílásával az eltérő adótartalmú termékek mesterséges versenyt kelthetnek, s a liberalizáció folytatása mellett jobban kellene figyelni a fogyasztóvédelemre is.
Bár a csatlakozással nőhet az itthon befektetők biztonságérzete, mégis úgy számolnak, hogy a külföldi működőtőke fokozatosan Bulgária és Románia felé terelődhet. Közben hazánk is egyre nagyobb tőkekihelyezővé válhat.
A nagyvállalatok eddigi kedvezményezése után segíteni kellene a kis- és közepes vállalatok megerősödését. A vállalatvezetők azt is javasolják, hogy a most csatlakozó országok az eddigi versengést fokozatosan együttműködéssel váltsák fel. Az államok közötti kooperáció mellett regionális egyeztetéseket is sürgettek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.