Versenyhivatali eljárásdömping a távközlési piacon
A verseny a távközlési piacon egyfelől a fogyasztókért, másfelől a versenytársak kiszorításáért folyik. Az előbbiben az ügyfél által fizetendő hívásdíjak, az utóbbiban a szolgáltatók hálózatainak összekötéséért egymásnak felszámolható összekapcsolási, végződtetési díjak játszanak szerepet. A fogyasztókért folyó versenyben egyértelműen az alacsonyabb tarifák lehetnek ütőképesebbek. A versenytársak kiszorításában az összekapcsolási díjak eredményesek lehetnek úgy is, hogy nagyon alacsonyak, de úgy is, hogy nagyon magasak. Az előbbi a piacra lépőt kiadásai alatti vállalásra kényszeríti, utóbbi jelentős költségterhet róhat rá, amit nem biztos, hogy érvényesíteni tud a fogyasztói áraiban.
Nem véletlen, hogy a versenyhivatali eljárások zöme éppen az összekapcsolási díjakra koncentrál. Az sem véletlen, hogy a jelentős távközlési piaccal bíró országokban ezt a díjtételt a jelentős piaci erejű szolgáltatók esetében törvényileg és költségalapon igyekszik szabályozni a piaci felügyelet.
A kiszámítás módjában nem egységes a gyakorlat. Az irányadó ár meghatározásánál vagy az előző évi költségeket (FDC), vagy a hosszú távú, előremutató különbözeti kiadásokat (LRIC) veszik alapul. Utóbbi kezd jobban elterjedni a világban. Az LRIC, amely szakértők szerint átláthatóbb képet ad a szolgáltató árazási rendszeréről, Magyarországon az idén januártól kötelező érvényű. Az irányadó árak megállapításánál figyelembe veszik az uniós átlagot.
Az egyre telítettebbé váló európai távközlési piacon az utóbbi hónapokban gyakoribbá váltak a verseny-, illetve ágazati felügyeleti vizsgálatok. Ezen döntések valódi haszonélvezője az ügyfél kell(ene), hogy legyen. A brit versenyhatóság például januárban megállapította, hogy négy szigetországbeli mobilszolgáltató a tisztességesnél 40 százalékkal magasabb végződtetési díjat alkalmaz. A határozat nyomán a brit hírközlési felügyelet az összekapcsolási díjak 2006-ig szóló, évi 14-15 százalékos csökkentésére kötelezte az érintett szolgáltatókat, és egyben intézkedett arról is, hogy az ily módon csökkenő költségek érvényesüljenek a fogyasztók által fizetendő tarifákban. Számítások szerint a döntés évi 190 millió font sterling megtakarítást jelent a brit előfizetőknek. A hét elején született hasonló jellegű döntés a holland KPN-nel szemben is.
A fentiektől több ponton is eltér a magyarországi mobilcégekkel szemben lefolytatott eljárás, amelyről tegnap számoltunk be. A versenyhivatal itt is alapvetően a nagykereskedelmi árazási gyakorlatot vizsgálta, de nem a jelenleg érvényben lévőt, hanem egy a mobilpiacra vonatkozó árszabályozás-mentes időszakét. Döntésében piactorzításra alkalmasnak találta a szolgáltatók összekapcsolási szerződéseit, azt azonban nem tudta megállapítani - mivel adott időszakban a mobilcégeket nem kötelezték költség alapú elszámolásra a díjak meghatározásánál -, hogy túl magas, vagy túl alacsony árakat alkalmaztak-e. Nem tudta azt sem meghatározni, hogy emiatt érte-e, és ha igen, mekkora kár a fogyasztókat. Így a kiszabott közel négyszázmillió forintos bírság - feltéve, ha a szolgáltatóknak nem sikerül bíróság útján semmissé tenni - a költségvetés bevételeit növelheti, az ügyfelek ebből nem profitálnak.
Nem így a Hírközlési Döntőbizottság (HDB) július eleji határozatából, amely a vezetékesről a mobilra irányuló hívásoknál a végződtetési díj 10 százalékos csökkentésére kötelezte a Westel Mobil Rt.-t. A költségcsökkentés a HDB számításai szerint éves szinten több mint 3 milliárd forint megtakarítást jelent a - hívásvégződtetési díjat a mobiloknak fizető - vezetékes szolgáltatóknak, amelyet utóbbiak viszont kötelesek lesznek érvényesíteni a mobilba irányuló vezetékes hívások tarifáiban. Információink szerint a döntés alapján a Westel már készül a hálózati szerződések új feltételek szerinti módosítására, noha a kérdést jogi útra terelte, a határozat végrehajtására azonban nem kapott halasztást.
A gyakorlat egyébként azt mutatja, hogy a legtöbb ilyen ügyben a végső szót több hónapos eljárás után a bíróság mondja ki. Mint ismert, a tegnap megbírságolt szolgáltatók is ott keresik igazukat, mint ahogy novemberre várható döntés a piacfelügyelet egy másik határozatában is, amely a második legnagyobb hazai mobilszolgáltatót, a Pannon GSM Rt.-t is a többféle kötöttséggel járó jelentősebb piaci erejű cégek közé kívánja sorolni.
