Versenyképességi tanács alakul

Több pillérre épít a kormány asztalán fekvő, a külföldi működőtőke-beáramlás fokozását, illetve a magyar gazdaság versenyképességét javító gazdasági csomag. Sor kerül a beruházástámogatási rendszer változtatására, és a külföldi befektetőkre váró adminisztráció egyszerűsítésére fogalmaz meg javaslatokat.

Emellett úgynevezett "versenyképességi tanács" felállítását javasolják a gazdaságért felelős minisztériumok a kormánynak. Az új intézmény feladata a magyar gazdaság versenyképességét rövid, közép- és hosszú távon meghatározó gazdaságpolitikai döntések, cselekvési programok koncepcióinak megvitatása. Az előterjesztés nem szól arról, hogy az új intézmény milyen viszonyban állna a már jelenleg is működő és hasonló feladatokat ellátó gazdasági tanáccsal.

A társasági nyereségadó csökkentésének részleteit a következő évi költségvetés előkészítésével párhuzamosan dolgozza ki a PM. Az előterjesztés 12 vagy 15 százalékos adómértéket lát elképzelhetőnek, és a tárca vizsgálja majd az adómentes fejlesztési tartalék feltételeinek enyhítését, illetve a fejlesztési adókedvezmény és a helyi iparűzési adó feltételeinek versenyképességet javító módosítási lehetőségeit is.

A beruházástámogatási rendszerben is átalakítások körvonalazódnak. A versenyképes beruházások vissza nem térítendő támogatása a jelenlegi 410 ezer eurónak megfelelő összegről 4 millióig nőhet. Legalábbis ezt tartalmazza a PM-GKM-anyag. A változtatást azzal indokolja az előterjesztő, hogy Csehországban a kiemelt övezetekben 10 millió eurós beruházás esetében a támogatás felső határa akár a beruházási érték 50 százaléka is lehet, míg 20 milliós projektek esetében 6 millió eurót meghaladó állami dotáció is vállalható. A jelenleg 20 százalékos magyar támogatási arány esetleges változtatása nem szerepel az anyagban.

Megfontolandó a dokumentum szerint az úgynevezett európai regionális szolgáltatói központok létesítésének kiemelt támogatása. Ez esetben az 1 millió euró feletti beruházásra adható támogatás felső határát a beruházási költség legfeljebb 40 százalékában, de legfeljebb 4 millió euróban szabná meg az anyag. Ennél nagyobb állami szerepvállalást már csak kutató-fejlesztő központ létesítésével lehetne megszerezni, ahol akár a beruházási összeg felét is finanszírozná az állam, de legfeljebb 1 milliárd forintos támogatást javasol az előterjesztés.

A csomag harmadik pillére a külföldi befektetések bürokratikus akadályait bontaná le. Itt kiemelt szerepet szán a kormány az idén tavasszal felállított beruházásösztönzési koordinációs albizottságnak. Ennek feladata az egyablakos támogatás-odaítélési rendszer előkészítése, illetve a tárcák koordinált döntéshozatalának felgyorsítása. Az egyablakos rendszerhez az ITDH egyébként már létrehozta azt a szervezeti egységet, amely a nagyobb, 1 milliárd forint felett beruházók általános információkkal való ellátását, partner, beszállító vagy telephely keresését végzi. Ez az egység végezhetné a jövőben is a támogatás iránti kérelmek befogadását és első számú ellenőrzését, amit javaslattal ellátva adna át a beruházásösztönzési albizottságnak.

Az adminisztrációs eljárások között célszerű volna az elektronikus kormányzat kiterjesztése, az engedélyezési eljárások országos egységesítése, az idegenrendészeti, munkavállalási, vámeljárások gyorsabbá, egyszerűbbé, áttekinthetőbbé és korrupciómentesebbé tétele - jegyzi meg az előterjesztés.

Hangsúlyt kellene kapnia a proaktív, célzott befektetőkeresésnek is. A multik mellett a külföldi közepes méretű vállalatokat is meg kell célozni - szögezi le az anyag -, melyek a nagyvállalatok beszállítójává válva jobban integrálódnának a magyar gazdaságba, elősegítve ezzel a klaszterek kialakulását. A javaslat több pontban foglalkozik az ITDH teendőivel, illetve tevékenységének piaci szemléletűvé történő átalakítását javasolja.