A rendszerváltás nyertes városa

Orosháza a kilencvenes évek elején a rendszerváltás nyertes városa volt, a jelentős külföldi tőkebeáramlásnak köszönhetően az ipar rövid idő alatt stabilizálódott, és a fejlődés dinamizmusa az ezredforduló után sem tört meg. A város azonban felismerte, hogy az elmúlt tíz év versenyelőnyét csak akkor tudja hosszú távon megőrizni, ha Orosházán és a térségben sikerül felgyorsítani az urbanizációt erősítő beruházások és infrastruktúra-fejlesztések ütemét, s megteremteni a szellemi tudás koncentrációjának feltételeit, hogy az üveg- és gépipari csúcstechnológia igényeit a potenciális munkaerő-piaci szereplők képesek legyenek befogadni.

A város a gazdaság helyi szereplőivel együttműködve készül arra is, hogy a meghatározó, nagy ipari termelővállalatok köre az üveg-, a gép- és a műanyagiparban az elkövetkezendő években egyre nagyobb beszállítói kör részére nyisson potenciális és biztos piacot. Kérdés azonban, a város, illetve Békés megye kis- és közepes vállalkozóinak vannak-e olyan fejlesztési forrásai, amelyek segítségével "el tudják foglalni" az orosházi ipar bővülő beszállítói piacait.

A valamikor tudatosan iparosított alföldi mezővárosnak - kedvezőtlen földrajzi fekvése ellenére - ma is jelentős versenyelőnye van az üveg- és gépiparban, a kohászatban, illetve a rájuk épülő szolgáltatási ágazatokban. Ez az erős szellemitőke-háttérnek és a speciális, tapasztalt szakmunkaerőnek köszönhető. A külföldi és hazai befektetők az erős humángazdasági környezet és a város rugalmas befektetésösztönző magatartása miatt döntöttek Orosháza mellett a kedveltebb nyugat-magyarországi területekkel és a budapesti agglomerációval szemben. Felismerték, hogy Orosháza esetében az üveg- és a gépipar, a kohászat és a rájuk épülő szolgáltatási szektorok komplexitása több versenyelőnyt hordoz magában, mint az akkor még lényegesen fejletlenebb közúti és kommunikációs infrastruktúra.

A város beruházásai és fejlesztései az elmúlt években és a jelenlegi ciklusban is az ipari és szolgáltatási ágazatainak versenyképességét erősítik. A közlekedés, a humán erőforrás, az informatika, az idegenforgalom és a szolgáltatási területek kiemelt fejlesztése a dél-alföldi régión belüli pozíció megőrzése érdekében történik, elsősorban Szeged és Kecskemét dinamikus fejlődése teremt egyre erősödő versenyhelyzetet a város számára az elkövetkezendő évtizedben.

Orosháza már most számol a bővülő európai integráció miatt várható új gazdaságföldrajzi környezettel és annak várható kihívásaival. Románia csatlakozásával ugyanis két igen dinamikusan fejlődő ipari centrum is megjelenik versenytársként: a battonyai határátkelőtől mindössze ötven kilométerre található Arad és nem egészen száz kilométerre Temesvár. Az újabb befektetési lehetőségek érdekében a város 50 millió forintot költött az ipari park területének egyik újabb, több mint 40 hektáros blokkja közműveinek kiépítésére. A város ipari parkja iránt van érdeklődés, jelenleg egy külföldi befektetővel folynak konkrét tárgyalások, aki jelentős területet kíván vásárolni.

A humán erőforrás feltételeinek megteremtése érdekében főiskola is lesz a településen. Többéves erőfeszítés eredménye érik be azzal, hogy a székesfehérvári Kodolányi alapítványi főiskola kihelyezett, a román, valamint a Szerbia és Montenegró-i határon túl is hatni kívánó, nappali képzést is nyújtó tagozata települ a városba. A képzési profil az idegenforgalmi, az informatikai és a számviteli szakemberekkel való ellátottságot erősíti.

A gyopárosi fürdő minden igényt kielégítő rekreációs és szabadidőcentrummá fejlesztése a város egy másik meghatározó törekvése. Túl az idegenforgalmi fejlesztések prioritásán és az ágazatban rejlő közvetett gazdasági előnyökön, Gyopáros fejlesztése az élhető város funkcióját is erősíti, vonzóbbá teszi az időszakosan és állandó jelleggel itt élő külföldi üzletemberek és a vállalatokat irányítók, valamint az ide települni szándékozó befektetők számára.

A város évek óta szeretné befejezni a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését, hiszen az ipar fejlettsége ellenére a lefedettség nem éri el az ötven százalékot. Jelenleg minden feltétel adott ahhoz, hogy (a központi költségvetéstől, kormányzati döntéstől függően) tovább folytatódjon a település szennyvízcsatorna-hálózatának bővítése.

A kis- és közepes vállalkozói kör helyzetbe hozása és erősítése érdekében a város - mint a beruházási piac egyik potenciális szereplője - lehetőségein belül többletmunkát biztosít részükre.

A munkaerőpiac és a lakáspolitika összekapcsolásával a külföldi nagy befektetői cégek változó és bővülő munkaerőigényére próbálnak rugalmas és megfelelő választ adni. A bérlakás-építési program célja a szociálisan rászorulók segítése mellett a kedvező demográfiai folyamatok erősítése, továbbá a város vonzóvá tétele a fiatalok és a szakképzett munkaerő számára.

Érdemi előrelépés várható Orosháza gazdaságföldrajzi helyzetében az elkövetkezendő években. A kormányprogramban szereplő, a várost elkerülő út harmadik és negyedik üteme is megépül, tehermentesítve a belvárost a 47-es főút forgalmától. A megépülő új szakasz potenciális ipari, Gyopáros irányában pedig új, lehetséges idegenforgalmi területeket tár fel. Megépül a battonyai határátkelőtől a Battonyát Orosházával összekötő útszakasz. A beruházás révén a város bekerül a romániai üzleti és tranzitforgalom vérkeringésébe, s a többlet üzleti és kereskedelmi lehetőségek mellett a beruházás révén a Romániába irányuló és az onnan erre tartó közúti forgalom egy komoly része Orosházát érintve tud majd rácsatlakozni az M5-ös autópályára, az európai nemzetközi úthálózatra. (RG)