Amit az euróérmékről tudni kell

A kormány 2003. július 16-ai ülésén határozott az euró magyarországi bevezetéséről, amelynek céldátumát 2008. január 1-jében jelölte meg. Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól a forint bankjegyeket és -érméket felváltja az euró. Az Európai Unióban az euró bankjegyekre és -érmékre vonatkozóan eltérő szabályozás érvényesül. Míg a bankjegyek minden euróövezeti országban azonosak, addig az euróérmék tekintetében azok egyik oldala az úgynevezett közösségi, míg a másik oldal a nemzeti oldal.

Euró bankjegyek kibocsátására az EKB, valamint az euróövezeti nemzeti jegybankok (az EKB engedélye alapján) jogosultak. Az euróérmék közösségi oldalára vonatkozó szerzői jogok az Európai Közösséget illetik meg, melyet az Európai Bizottság képvisel, s mely e jogát az euróövezeti tagállamok illetékes hatóságaira ruházhatja át. A közösségi oldal ennek megfelelően egységes, míg az euróérmék nemzeti oldalának megterveztetése és az ehhez kapcsolódó szerzői jogok érvényesítése az érmét kibocsátó euróövezeti tagállam hatáskörébe tartozik.

Magyarországon a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint a törvényes fizetőeszközök kibocsátója lesz az euróérmék és bankjegyek kibocsátására jogosult nemzeti hatóság. A fizetőeszköz-csere közeledtével egyre nagyobb az érdeklődés az iránt, hogy milyenek is lesznek majd a magyar nemzeti oldallal készülő euróérmék. Az elmúlt hónapokban több olyan, a Magyar Nemzeti Banktól független kezde-ményezéssel találkozhattunk, amely a magyar euróérmék nemzeti oldalának megtervezésére, ötletek gyűjtésére buzdította a lakosságot.

Ez a fokozódó érdeklődés üdvözlendő abból a szempontból, hogy az MNB örömmel tekint minden olyan kezdeményezésre, amely az euró készpénz hazai bevezetését népszerűsíti. Másrészt azt is meg kell jegyeznünk, hogy az említett ötletpályázatok, illetve az azokról szóló sajtóhírek némi zavart is okoztak a lakosság körében. Sokan azt gondolták, hogy az adott pályázatot az MNB írta ki, sőt voltak olyanok is, akik - az egyik ötletpályázat eredményeként megvalósított éremről szóló sajtóhír alapján - azt hitték, hogy az MNB már kibocsátott euróérméket. A szóban forgó érem előlapján látható ábrázolás ugyanis nagyon hasonlít az euróérmék közös oldalán található érmeképhez.

A további félreértések elkerülése miatt szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet a következőkre:

1. A fent említettek értelmében az MNB a hazai törvényes fizetőeszközök, azaz a jelenleg forgalomban lévő forint bankjegyek és -érmék kibocsátója. Ennek és az említett uniós szabályozásnak megfelelően az euró magyarországi törvényes fizetőeszközzé válásakor az MNB lesz az euróérmék kibocsátója. Az MNB - a jelenleg is folyó, hosszas előkészítő munkát követően - előreláthatólag a jövő év folyamán írja ki az érmék nemzeti oldalának megtervezésére vonatkozó pályázatot.

2. Az Európai Bizottság - az euró fizetőeszközök védelmével összefüggésben - különös figyelmet fordít az euróhoz hasonló érmek, medálok forgalomba hozatalának szabályozására. A Bizottság által kiadott közlemény az euróérmék közös oldalán található ábrázolás, vagy az ábrázolás egy részletének bárminemű felhasználásának engedélyezése szempontjából három kategóriát különböztet meg.

Első kategóriaként meghatározza azon tevékenységeket, melyek nem engedélykötelesek. Ezek az alábbiak: sima felületre (nem dombornyomással) történő reprodukciók (pl. fotók, rajzok, festmények stb.), melyek pontos hasonlóságot mutatnak és nem hatnak rombolóan az euróról kialakult képre, továbbá olyan dombornyomással készült tárgyak, melyek nem lehetnek érmék, medálok vagy más, az érmékkel összetéveszthető tárgyak, valamint olyan puha anyagból vagy műanyagból készült emléktárgyak, melyek mérete a valódi érmékhez képest legalább 50 százalékkal nagyobb vagy kisebb.

A második csoportba tartoznak azon tevékenységek, melyek tiltottak, ezeket a Bizottság nem engedélyezi. Vagyis olyan fémből készült érmék és medálok, valamint bármely olyan fémből készült tárgyak készítése, melyek az érmékkel összetéveszthetők.

Végül a harmadik csoportba tartoznak azon tevékenységek, melyeket kifejezetten engedélyeztetni kell, euróövezeti tagállamok esetében a tagállam azon illetékes hatóságával, amelyre a Bizottság szerzői jogát átruházta, nem euróövezeti tagállamok, valamint az EU-n kívüli tagállamok esetében pedig az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságával. Idetartozik bármilyen egyéb, az előbbiekben nem említett felhasználás.

Miután hazánkban is előfordultak már olyan kezdeményezések, amelyek az euróérmékhez hasonló érmék előállítására és forgalmazására vonatkoznak, az MNB fontosnak tartja tudatni, hogy az euróérmék közös oldalán található ábrázolásnak érem formájú, fémből készült tárgyakon való megjelentetéséhez a fent említetteknek megfelelően az Európai Bizottság engedélye szükséges. Továbbá, mivel Magyarország kinyilvánította az Európai Unióhoz, továbbá az euróövezethez való csatlakozási szándékát, a Magyar Nemzeti Bankkal szemben elvárás, hogy az említett, vonatkozó uniós szabályozás, valamint Magyarország és az EU közötti, a pénzhamisítás megelőzése és megakadályozása érdekében történő együttműködés keretében az Európai Bizottságot tájékoztassa az euróforgalmi érmékhez hasonló érmék kibocsátásáról, amelynek a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan eleget is tesz.