Árgus szemek figyelik a pénzeket

A közösségi támogatási keretről júliusban megkezdett hivatalos tárgyalásokon az Európai Bizottság illetékesei komoly aggodalmuknak adtak hangot, hogy sikerül-e Magyarországon időben létrehozni az uniós támogatások felhasználását nyomon követő, ellenőrző rendszert. Hazánkban az elmúlt hetekben jelentős haladást sikerült elérni a rendszer kialakításában, a kifogásolt informatikai komponensben is - nyilatkozta lapunk megkeresésére Dobrev Klára, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyettese. Elöljáróban azonban maga is értésre adta, hogy komolyan kell venni az uniós szándékot az ideérkező eurók útjának végigkísérésére. Ezt szolgálja a monitoring rendszer, amelynek színvonalas működtetése mindkét félnek - Magyarországnak és az Európai Uniónak is - elemi érdeke. Első pillantásra egyszerűnek látszik a rendszer, ám több tíz-, sőt több százezer adat rögzítése, figyelemmel kísérése, és probléma esetén az "azonnali riasztás" a feladat.

A bonyolult rendszeregyüttesnek számos eleme van. Az egyik az informatikai rendszer, amelynek országos hálózatként 2004. január 1-jétől élesben kell működnie, úgy, hogy az országban több mint ezer ember folyamatosan használni tudja, ehhez viszont már novemberben meg kell kezdenie a próbaüzemelést. Dobrev Klára a késlekedést a hazai bonyolult közbeszerzési eljárási rendszerrel magyarázta. Közölte ugyanakkor, hogy a nyertes céggel, a Welt 2000-rel végre megtörtént a szerződéskötés. A hátrány lefaragásához hozzájárulhat szerinte, hogy a cég alakította ki és működtette a Széchenyi-tervnél használt, az államháztartáson belül eddig üzemelő egyetlen pályázatkezelő rendszert.

A rendszer másik alkotóeleme az adatok folyamatos elemzése, hogy ahol szükséges, még időben be lehessen avatkozni. Az unió egyik legfontosabb alapelvéből, a partnerségből kiindulva az EU nem engedi, hogy az állami bürokraták egyedül döntsenek a közösségi támogatással megvalósuló fejlesztésekről, fontosnak tartja a polgárok akaratának érvényre juttatását. Ezért kötelező létrehozni az úgynevezett monitoringbizottságokat. Magyarországon 6 monitoringbizottság alakul: a nemzeti fejlesztési terv 5 operatív programjára egy-egy, plusz egy csúcstestület, amely a közösségi támogatási kerethez kötődik. Ez utóbbi bizottsága augusztus 25-én tanácskozik először, a többiek szeptember 19-én tartják alakuló ülésüket. Alapelv a bizottságoknál az 50-50 százalékos állami és civil képviselet. Magyarországon még nem működik civil képviseleti rendszer, ezért ez nagy kihívás a civil szférának is. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala egyaránt küld képviselőt ezekbe a bizottságokba. Fontos uniós szempont a nők részaránya: az EU-ban volt arra példa, hogy feloszlattak monitoringbizottságot, mert hosszú időn keresztül döntő többségben - 80-90 százalékban - férfiak voltak a tagjai. Nagyon fontos a romák képviselete: az Országos Romaügyi Tanács nem kormányzati oldalának képviselői delegálnak majd tagokat. Ezenkívül az adott program szakmai oldalának (útépítők, agrárkamara, egészségügyi dolgozók szakszervezete stb.) képviselői is helyet kapnak a monitoring rendszerben.