Búcsú Bismarck örökségétől

Pert indított egy Frankfurt melletti cég szakmai biztosítója ellen, mert az egyetlen, a munkavállalóinak mindössze kisebb sérülést és háromnapos kényszerpihenőt okozó munkahelyi baleset miatt több mint 70 százalékkal, évi 14 ezer euró fölé emelte a biztosítási díjat. A vállalat azt kéri, hogy ezután szabadon választhassa meg, melyik biztosítóval köt szerződést - írta a Handelsblatt.

Otto von Bismarck kancellár 1884-ben a német szociális háló megalapozásakor úgy rendelkezett, hogy a munkaadók minden dolgozójukat kötelesek biztosítani munkahelyi baleset és foglalkozási ártalmak ellen. Így jött létre a ma 35 tagú szakmai biztosítóegylet- (Berufgenossenschaft) hálózat, amely évi 9 milliárd eurónyi befizetés felett őrködik, s 22 ezer embert foglalkoztat. Mintegy 3 millió vállalat kötelező tagsági díjat fizet, míg a 42 millió érintett munkavállalót semmilyen költség sem terheli. Csakhogy a dolgozók munkakörülményeinek javítását célzó egykori rendelet nem hagyott választást a munkáltatóknak, így az egyletek monopolhelyzetbe kerültek.

A biztosítók a mostani próbapertől függetlenül amúgy is a politika látókörébe kerültek, mivel a gyengélkedő gazdaság előidézte csődhullám nyomán, befizető hiányában többen is képtelenek lettek ellátni feladatukat. Emiatt a német parlament felsőháza júliusban felszólította a szövetségi kormányt, hogy vizsgálja át a kötelező baleset-biztosítás intézményrendszerét. Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint a tehetősebb egyleteknek kellene kisegíteni tönkrement társaikat, ami mintegy 410 millió eurós terhet jelenthet.

A vizsgálódás kapcsán kiderült, hogy a biztosítók működése aligha nevezhető költségtakarékosnak. A közjogi testületi státusuk miatt félállaminak számító egyletek ugyanis az elmúlt években folyamatosan új és új feladatokat találtak maguknak. A befizetésekből kutatóintézeteket, baleseti klinikákat, két szakkórházat és sokféle szakintézményt tartanak fenn. Ráadásul van 36, igen szép környezetben elhelyezkedő "továbbképző központjuk" is, amelyeket a biztosítók dolgozói általában ingyenesen használhatnak. Sőt, a vegyipari egylet még saját szőlőültetvénnyel és borászattal is rendelkezik.

Nem csoda, hogy a perlő társaság kérésére az Allianznál kiszámolt éves biztosítási díj az említettnek alig 11 százaléka, 1590 euró lett. Igaz, ez nem tartalmazza az esetleges foglalkozási ártalmak miatt élethosszig fizetendő nyugdíjat. Márpedig az egyletek szerint éppen emiatt nem lehetne piaci alapon megszervezni a kötelező biztosítást. Ezzel szemben biztosítási szakértők arra emlékeztetnek, hogy a problémát Belgiumban, Norvé-giában és Finnországban mégis sikerült így megoldani.