Csekély a német beruházási kedv

A 800 fős vállalkozói mintán végzett felmérés keretében a válaszadók 64 százaléka vélte úgy, hogy előnyök elsődlegesen Közép- és Kelet-Európa számára adódnak, miközben a Nyugatnak kell a bővítés pénzügyi terheit cipelnie. Azt azonban csak 30 százaléknyian gondolták, hogy az új tagok felvétele megbénítja EU-t. A bővítést kísérő, nagyfokú bizakodás ellenére csak a megkérdezett vállalkozók 35 százaléka hajtott végre tényleges befektetést ebben a térségben.

A leendő tagállamokban való beruházás hajlandósága a vállalatméretekkel arányosan növekszik. A térséget a kisvállalkozások 72 százaléka elkerüli, a közepes nagyságúak közül azonban 45 százaléknyi már invesztált a tagjelöltekben. A nagyvállalatoknak viszont 72 százaléka van jelen befektetőként a térségben. A már végrehajtott befektetések összege sajátos megoszlást mutat, mert döntő - 73 százalékos - túlsúlyban vannak azok, akik 10 millió eurónál kisebb összeget helyeztek ki. Ennél is meglepőbb - és a térség kilátásainak roppant szerény megítélését jelzi -, hogy a még nem jelen lévő 65 százalékos hányadnak a háromnegyede nem is tudja elképzelni a befektetőként való fellépését.

Az exportkilátásoknak a bővítés utáni javulására számít a válaszadók 32 százaléka, 37 százalék viszont nem szállít a térségbe, és ezt nem is tervezi. A tagjelöltek piacai iránti érdektelenség főleg a szolgáltatócégek körében számottevő.

Az eladások növelésére az alapanyag-, a vegy- és műanyagipari szektorban 37 százalék számít, a fém- és elektromos ágazatban 47, a járműgyártó és gépiparban pedig 38 százalék. A megkérdezettek 57 százaléka számít arra, hogy a belépő országokból dőlni fog a munkaerő a német piacra, ebből 30 százalékpontnyi hányad ezt jónak tartja, 27 pontnyi viszont úgy véli, hogy ettől meg kellene védeni a német munkaerőpiacot.