Egységes normák a német iskolákban

Négymilliárd euróval támogatott programot indított a német kormány a közoktatás színvonalának javítására. Az egyik legfontosabb célkitűzés az egész napos elfoglaltságot biztosító iskolák számának drasztikus emelése: ez a szaktárca reményei szerint nemcsak az oktatás színvonalát javítja majd, hanem egyúttal több édesanya számára teszi lehetővé a munkavállalást. A több más országban - például Nagy-Britanniában - megszokott, ám Németországban a föderális berendezkedés miatt mindeddig elutasított egységes oktatási normák kidolgozását is megkezdik.

A rendszer válságára utaló jelek régóta észlelhetők - mutat rá a Financial Times. A pénzhiány mellett az egyes tartományok közötti különbségek, a nem német anyanyelvű diákok növekvő száma és a tanárok továbbképzésének hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy az üzleti szektor részéről egyre több panasz hallható az iskolapadból kikerülő fiatalok tudásával kapcsolatban.

A vészharangot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2001. decemberben kiadott "pisai tanulmánya" kongatta meg. Ebben a német oktatásügyet 32 ország közül a 21. helyre sorolták a szakértők, ami valóságos sokkot váltott ki országszerte. Edelgard Bulmahn oktatási miniszter szerint a most útnak indított program fontos lépés a tanulmányban megfogalmazott hiányosságok kiküszöbölése felé.

A Schröder-kormány által útnak indított reformok fogadtatása igen vegyes. Az ellenzéki irányítású tartományok például tiltakoznak a központi elképzelések ellen, rámutatva: az oktatáspolitika - és a rendszer finanszírozása - alapvetően az ő hatáskörükbe tartozik. Szakértők nagyrészt üdvözlik a kabinet törekvéseit, ám rámutatnak: többet kellene tenni a nem német anyanyelvű diákok nyelvi képzése érdekében, bővítve a nemrég bevezetett iskola előtti tesztek rendszerét. Felül kellene vizsgálni szerintük azt a szabályt is, amely például török állampolgárok számára megtiltja tanári állás betöltését, és általában véve emelni kellene az oktatók továbbképzésének színvonalát.