Emelkedő pályán az infláció

Júliusban 4,7 százalékos inflációról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 12 hónapra visszatekintő drágulás magasabb, mint júniusban volt, akkor még 4,3 százalékos volt az árdinamika.

A növekedés elsősorban központi áremelések következménye: a gázáremelés, a tömegközlekedés drágítása és a dohányárukra kivetett magasabb adó áthúzódó hatása kiszámítható volt, így a friss adat megegyezett a várakozásokkal. Jól mutatja a központi áremelések jelentős hatását az is, hogy a piaci indíttatású drágulást megragadni hivatott, úgynevezett maginflációs mutató épp ellenkező irányba mozgott - mérséklődött.

A két jelzőszám között az utóbbi időben megfigyelhető különbség így teljesen eltűnt, hiszen most hajszálra megegyezik egymással a fogyasztói árindex és a maginfláció. Ez arra utal, hogy a piaci árfolyamatok továbbra is a dezinfláció felé mutatnak - véli Kovács György, a Budapest Economics elemzője. Ugyanakkor a szakértő felhívja a figyelmet, hogy a részletes adatokban már tetten érhetők a gyengébb forint első hatásai. A klasszikus importtermékeknek számító tartós fogyasztási cikkek termékkörében hosszú idő után most először emelkedtek az árak, különösen az új autók esetében mért jelentős drágulást a KSH. Júniushoz képest csaknem 20 százalékkal emelkedtek a külföldi üdülések árai. Ennek egy része minden bizonnyal szezonális jellegű, de az árak az egy évvel korábbi szinthez képest is 9 százalékkal magasabbak.

A gyengébb forint és a hatósági lépések árszínvonal-emelő jellege ellen hatott az idényáras élelmiszerek jelentős áresése, valamint hogy az üzemanyagárak az idén júliusban nem emelkedtek olyan mértékben, mint a viszonyítási alapul szolgáló egy évvel korábbi időszakban. A 12 havi árindex emelkedését fogta vissza az is, hogy az idén korábban kezdődött el a nyár végi kiárusítás a ruházati cikkek körében, így a megszokottnál nagyobb volt az áresés.

A forintpiacot nem mozgatta meg a friss makroadat, amit az is magyarázhat, hogy az hajszálra egybeesett a várakozásokkal. Sőt, az emelkedő árindex ellenére napközben még kissé erősödött is a hazai valuta. Az állampapírok másodlagos piacán nem történt jelentős hozamváltozás, ami szintén arra utal, hogy az új adat nem hozott változást az inflációs várakozásokban.

Ami a kilátásokat illeti, a következő egy évre előretekintve meglehetősen nagy a bizonytalanság. A gyengébb forint és az aszály egyelőre nagyon visszafogottan vagy egyáltalán nem jelentkezett az árakban, viszont a következő időszakban számíthatunk rá - mondja Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője. További bizonytalanságot lát a szakértő a 2004-es áfakulcsváltozásokban. Duronelly szerint már augusztusban 5 százalék fölé emelkedik az infláció, és decemberre is 5,2 százalékos árindexet vár. Jóval optimistább Kovács György, aki szerint a tavalyi magas bázis miatt az idei év végén a mostanival megegyező szinten, 4,7-4,8 százalékon áll majd a mutató. Az előrejelzésekben a nagy különbség ellenére annyi közös található, hogy mindkettő nagyobb a 4,5 százalékban maximált jegybanki célnál.