Folytatódó háború a feta sajt körül
Kudarcba fulladt az a múlt heti tanácskozás, amelyen az EU és a tagállamok képviselőinek a védelemben részesülő élelmiszer- és italmegnevezések listáját kellett volna összeállítaniuk. Márpedig az idő sürget: az uniónak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szeptemberi cancúni miniszteri értekezletéig el kell készítenie a listát, hogy azt tárgyalópartnerei előtt védeni tudja. A dohai WTO-forduló keretében Brüsszel el szeretné érni, hogy az olyan földrajzi megnevezést tartalmazó élelmiszerfajták, mint például a burgundi bor vagy a parmezán sajt, világszerte szigorú védelemben részesüljenek, és így csak az adott térségből származó termékekre lehessen ilyen címkét tenni.
A Financial Times tudósítása szerint a feta sajt körül bontakozott ki a legádázabb vita az uniós egyeztető tárgyaláson. Az Európai Bizottság ugyan - az athéni kormány kérésének eleget téve - korábban már döntést hozott arról, hogy csak Görögországban előállított tejtermékekre vonatkozhat ez a név, ám a szintén nagy termelőnek számító Németország és Dánia bíróság előtt támadta meg ezt a határozatot.
Nem ez volt azonban az egyetlen vitapont. Franciaországot azzal bőszítette fel a bizottság, hogy nem vette fel a listára a Jambon de Bayonne nevet, mondván, egyetlen konkurens sonkagyártó sem használja ezt a címkét. A France Comté sajt viszont védelemre méltónak találtatott, jóllehet ezt a megnevezést nemrég eszelték ki a francia gyártók, miután a svájciak elperelték tőlük a korábban használt Gruyére nevet. A görögöknek nem sikerült elérni a Kalamata olívabogyók és az Ouzo ánizspálinka védelmét, a spanyolok pedig a La Mancha sáfrány esetében kényszerültek visszavonulót fújni. Nagy-Britannia ezzel szemben sikeresen védte egyetlen, földrajzilag jellegzetesnek minősített termékét, a Stilton sajtot, míg Dánia a Danablu sajt esetében ért el közösségi konszenzust.
