Hármas német reformcsomag
A reform első - szemre különösen tetszetős - pontjaként a szociáldemokrata vezetésű kormány egy évvel, már 2004-re előre hozná a 15 milliárd eurós jövedelemadó-csökkentési programját. Ennek ellentételét részint a meglévő - például szénbányászati - szubvenciók lefaragásával, részint az államadósság növelésével teremtenék elő. Ez utóbbit korábban támadta a konzervatív ellenzék, a pénzügyminiszter azonban védelmébe vette, mert - mint mondta - a kiadásoknak ellentételként való, mechanikus csökkentésével eltűnne az ösztönző hatás, ezért van szükség pótlólagos forrás bevonására.
A CDU ennek figyelembevételével is elégtelennek tartja a fiskális ösztönzés adott módját, mert azt a terhek másutt való fokozásával hatástalanítja a kormány: megszűnik az ingázóknak nyújtott visszatérítés, a lakásépítési támogatás, az egyedül nevelő szülő kedvezménye, növekszenek a mező- és erdőgazdaság közterhei, nem lehet költségként leírni a tartós bérletek és kamatterhek eddigi körét.
A reformterv második számú pontjaként a szociáldemokrata kormány drákói szigort foganatosít a munkanélküliek ellátásában. Az ottani munkaügyi hivatalt teljesen átszervezik, ennek során összevonják az állástalanok ellátását és a szociális segélyezést. A lerövidítendő munkanélküli-segélyezés után már csak csökkentett összegű szociális támogatás folyósítható, amelyet mindazonáltal differenciálni fognak az ellátott terhei és anyagi lehetőségei alapján. Ilyen jellegű szigorítási kísérletekkel az 1998 előtt kormányzó konzervatív-liberális koalíció rendre megbukott az akkor a felsőházat uraló szociáldemokraták ellenállásán.
A reformprogram harmadik pontjaként részlegesen átalakítanák a helyhatóságok finanszírozását. Ennek részeként kiterjesztenék az iparűzési adót, mindenekelőtt azáltal, hogy annak viselésébe bevonnának közel egymillió szabadfoglalkozásút, orvosokat, ügyvédeket, tanácsadókat. Emellett a jövőben nem lesz mód arra, hogy a szóban forgó adónemet levonják a társasági vagy a jövedelemadóból. Az ellenzék és a vállalkozói szervezetek máris tiltakoznak a gazdálkodói szervezetek terheinek ilyen úton való növelése ellen.
