Infláció: egy évig felfelé

Három hónappal ezelőtti előrejelzéseit jelentősen módosította a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs jelentésében. E szerint a jelenleg ismert feltételek mellett az idei év végén 5,2, 2004 decemberében 5,8 százalékos lesz az éves drágulás mértéke. A prognózisok mindkét esetben felfelé módosultak, aminek elsősorban az áfakulcsok változása és a gyengébb árfolyamnak az árakba való begyűrűzése az oka.

Az elmúlt időszak inflációcsökkenése után a következő egy évben növekedés várható - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök, aki ennek ellenére úgy véli, hogy az euró 2008-as bevezetéséhez szükséges gazdasági pálya teljesíthető. Ehhez a makrogazdasági programhoz a legfőbb döntéshozó testület, a monetáris tanács 250-260 forint/euró körüli árfolyamszintet tekint egyensúlyhoz közelinek, amely "az árstabilitás veszélyeztetése nélkül biztosíthatja a gazdaság tartós és gyors növekedését". A jegybank döntéseit a következő időszakban az a vezérelv motiválja, hogy 2004 végén 5,5 százalék alatt legyen az éves drágulás mértéke - mondta Járai. Ez a kijelentés tulajdonképpen a korábbi 3,5š1 százalékos inflációs cél feladását jelenti, amit azzal indokolt a jegybankelnök, hogy a monetáris politika hatókörén kívül álló adópolitikai döntések mintegy 1 százalékpontnyi megugrást eredményeznek az árindexben.

Ennek hatása, mint egyszeri sokkhatás, egy éven keresztül látszódik majd az árstatisztikában.

A tanács egyébként tegnap annak ellenére sem emelte irányadó kamatlábát, hogy a döntés időpontjában a forint gyengébb volt az általa kívánatosnak megjelölt árfolyamnál. A piacok egyelőre visszafogottan reagáltak a jegybanki kommunikációra, az árfolyam kissé erősödött, a magas inflációs előrejelzéseknek betudhatóan viszont az állampapír-piaci hozamok minden lejáraton kissé emelkedtek.

A jelenlegi előrejelzések egyébként 264 forint/eurós árfolyamot feltételezve készültek, ami azt jelenti, hogy egy esetleges erősödés jó eszköz lehetne az 5,8 százalékos előrejelzés és az 5,5 százalékos cél közötti ellentmondás megszüntetéséhez. A jegybank azonban egyelőre elégségesnek véli a hazai és a nemzetközi piacok között kialakult kamatkülönbözetet az árfolyam-erősödéshez, bár közleményében hangsúlyozta, hogy tartósan gyengébb árfolyamszint esetén a kamatemelést is elképzelhetőnek tartja.

Az MNB számításai szerint egyébként az adóváltoztatások és a magasabb inflációs pálya a gazdasági növekedésre is kihat: jövőre mindössze 2,7 százalékos GDP-bővülést valószínűsítenek a szakértők. Ehhez az is hozzájárul, hogy a költségvetési konszolidációt a kormány nem kiadáscsökkentéssel, hanem bevételnöveléssel képzeli el, ami visszahúzó növekedési hatással jár - mondta ezzel kapcsolatban Járai.

A költségvetési konszolidáció a jegybank szabályalapú (eddig nyilvánosságra kerülő döntések modellbe foglalásával készülő) prognózisa szerint egyébként jóval lassúbb lesz a meghirdetettnél. A keresleti hatásszámításból kiderül, hogy az idén a PM által várt 4,8 százalékos GDP-arányos államháztartási deficit helyett az MNB körülbelül 6 százalékos hiánnyal számol, míg jövőre a 3,8 százalékos tervek helyett a már bejelentett intézkedések nagyjából 5 százalékos hiányra elegendők.