Kevés a remény sikeres perekre

Más-más formában ugyan, de két, a koalíció által "tisztségére alkalmatlannak" mondott állami vezető személye is meghatározó témája lehet a parlament őszi ülésszakának. Míg Szász Ká-

rolyról, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökéről lényegében megszületett a politikai döntés, miszerint a kormányfő kezdeményezi a parlamentnél felmentését, Polt Péter legfőbb ügyész várhatóan újabb interpellációkra és az azokra adott válasz leszavazására számíthat.

A legfőbb ügyész esetében ugyan információink szerint kormánykörökben felmerült "ötletként" a feles ügyészségi törvény olyan tartalmú módosítása, amely biztosítaná a kormánytöbbség számára a visszahívás lehetőségét, ám szakértők szerint ez a megoldás aligha állná ki az alkotmányosság próbáját. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a köztársasági elnök javaslatára dönt a T. Ház a megválasztásról és a felmentésről is, ám tény, hogy csak a megválasztás módja szerepel az alaptörvényben is. Polt Péter elmozdíthatatlanságának bizonyítéka lehet az a hír is, miszerint távozásáért alkotmánybírói poszttal jutalmazná a koalíció, ám információink szerint az ötlet az első háttérmegkereséseket követően elutasíttatott (kormánykörökben azt remélték, tekintve, hogy 2006-ban a koalíció választhat legfőbb ügyészt, Polt Péter a hátralevő három év helyett kapva kap a kilencéves új megbízatáson).

A köztársasági elnök és az ellenzék bizalmát, valamint támogatását élvező legfőbb ügyész azonban várhatóan interpellációs össztűzre számíthat az ősszel: a nyáron ugyanis több, az előző kormány idején történt és a jelenlegi koalíció által visszásnak ítélt ügyben fejezte be a vizsgálatot a nyomozóhatóság, legtöbbször azt megállapítva, nem történt bűncselekmény. Kormánykörökben visszásnak, ellentmondásosnak ítélik az ügyészség megszüntető határozatait, több ügyben ugyanis a nyomozó hatóság nem vitatta, hogy kár érte az államot, esetenként azt sem, hogy ez törvénytelen döntésekre volt visszavezethető, ám mindannyiszor úgy ítélte meg, hogy a felelősök személye nem állapítható meg. Ilyen ügy többek között a 12 agrárcég ügye, a martinsalakos házak, a futballpályák beléptetőrendszere. Keller László szerint egyértelművé vált, hogy ezen ügyekben nincs remény a büntetőjogi felelősségre vonásra, noha az egyes megszüntető határozatokat megpanaszolták. A közpénzügyi államtitkárság vezetője lapunknak hangsúlyozta, frakciódöntésre van ugyan szükség, de szerinte politikailag nem vállalható, hogy "annyiban hagyják az ügyeket": a szocialistáknak el kell magyarázniuk választóiknak, hogy az általuk ígért felelősségre vonások önhibájukon kívül maradnak el, és egyértelműsíteni kell az érdeklődő polgárok számára, milyen ellentmondásokat tartalmaznak az ügyészségi döntések. Éppen ezért az államtitkárság arra is készül, hogy valamennyi megszüntető határozatot - melyben szerepel az ügyészség által sem vitatottan visszás tényállás is - az interneten keresztül nyilvánosságra hozzák. Polt Péternek pedig a parlament előtt is válaszolnia kell a döntéseivel kapcsolatban felmerült kérdésekre - tette hozzá Keller László. A politikus lapunk érdeklődésére elmondta, ezen ügyekben - bár az államot tényleges kár érte - kevés a remény sikeres polgári peres eljárásokra: a kifizetések ugyanis bár aránytalanul magasak, a jellemzően mintegy húszszázalékos eltérést a magyar bírói gyakorlat még elfogadhatónak minősíti, így a polgári eljárások sikere a büntetőhatározatokon múlhatott volna.