Lassan éled a rozsdaövezet
Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy a főváros egykori, kihasználatlanná vált ipari területein a kisebb, kedvezőbb adottságú részek rehabilitációjára a vállalkozói tőke önmagában is képes. A gondot a nagy kiterjedésű, többszörösen hátrányos adottságú területek jelentik. A leromlott állapotú rozsdaövezet funkcióváltása a hazainál lényegesen jobb gazdasági helyzetben lévő nyugat-európai országokban sem történt, illetve történik állami támogatás nélkül. A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Kht. megbízásából - a fővárosi önkormányzat támogatásával - az év első felében átfogó kutatás készült a főváros korábbi ipari területeinek állapotáról, a megindult beruházásokról, illetve a még kihasználatlan területekben rejlő lehetőségekről.
A fővárosi rozsdaövezetek összterülete mintegy 5700 hektár, ám ez nem összefüggő zóna. Tavaly az összes budapesti ipari-logisztikai beruházás 57 százaléka a rehabilitációra szoruló övezetben indult. A lakásépítési projektek 28 százalékát kezdték ezeken a területeken, ám ezeket a beruházásokat döntően a központi költségvetés által finanszírozott szolgálati, illetve önkormányzati lakások épültek. Az irodapiaci fejlesztések kedvelt színterei a "barnamezők", a kereskedelmi vállalkozások viszont inkább kerülik ezeket a városrészeket. A nagyáruházak előszeretettel kezdenek zöldmezős beruházásokba, a városszéli, beépítetlen, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező területeket preferálják.
Ami a beruházások területi megjelenését illeti, a legnépszerűbb változatlanul a III. és XIII. kerület. Óbudán a Bécsi és a Szentendrei út körzetében, Angyalföldön pedig a Váci út környékén több jelentős fejlesztés kezdődött tavaly is. Újjászületőben van a IX. kerület külső része: a Lágymányosi híd megépítése és a Könyves Kálmán körút felújítása óta folyamatosan indulnak új beruházások. Csekély viszont a befektetői érdeklődés Kőbánya, Csepel vagy a Külső-Józsefváros iránt, pedig itt vannak a legnagyobb területek, ugyanis a tulajdonviszonyok még mindig rendezetlenek, a környezet több helyen szennyezett, és az esetleges fejlesztési elképzelések öszszehangolatlanok. A szakemberek szerint az uniós támogatások megszerzésében és a vállalkozói tőke idevonzásában is egységes fejlesztési tervek kidolgozása, illetve konkrét projektekre bontása segíthetne. (KÁ)
