Már nem fő cél a katasztrófaalap

Az aszálystratégia kidolgozásával a földművelésügyi tárca szeretné megvárni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) kormánytájékoztatóját, amelyben a KVM a feltételezett éghajlatváltozásról ad majd prognózist a kabinetnek - közölte lapunkkal Németh Imre agrárminiszter. Mint ismert, az FVM azért határozta el a hosszabb távra szóló stratégia elkészítését, mert a megfigyelések szerint az aszály előfordulásának valószínűsége Magyarországon is növekszik. A munka célja, hogy támpontot adjon a szárazság megelőzéséhez, illetve a mezőgazdasági károk csökkentéséhez és eltűréséhez.

Németh szerint az aszály elleni fellépésben alapvető fontosságú az öntözés fejlesztése és az úgynevezett termelői biztosító egyesületek létrehozása. Utóbbiak megalakulásához az állam is jelentősebb támogatást nyújthatna. Szakértői körökben újra felvetődik egy katasztrófaalap felállítása is, amelynek életre hívása - mintegy 10 milliárd forintos pénzügyi háttérrel - már az előző kormányzati ciklusban is felmerült, és az intézkedést az akkor ellenzéki pozícióban lévő MSZP is sürgette. Az agrárminiszter ugyanakkor kérdésünkre most leszögezte: ma már nincs feltétlenül szükség a katasztrófaalap létrehozására, mert az éves költségvetések általában elegendő pénzügyi tartalékot tartalmaznak. Így a kellő kárenyhítő összegeket menet közben, az alap működése nélkül is elő lehet teremteni - tette hozzá.

A KVM már dolgozik a feltételezett éghajlatváltozásról szóló tájékoztatón, amelyet várhatóan néhány hét múlva tárgyalhat meg a kormány - tudtuk meg Faragó Tibortól, a tárca főosztályvezetőjétől. A minisztérium a munkába külső szakértőket is bevon. Faragó szerint ma a különböző jövőképek mindegyike azt vetíti előre, hogy hosszabb távon jelentős felmelegedés várható, ami az aszályokat még gyakoribbá teheti, erősségüket és hosszukat pedig növelheti. A prognosztizált változások egyértelműen az emberi tevékenység számlájára írhatók. A gondot alapvetően a fokozódó szén-dioxid-kibocsátás okozza, amely az úgynevezett üvegházhatás révén növeli a Föld légkörének hőmérséklet.

Ma további problémát jelent, hogy a globális éghajlat-változási prognózisokat meglehetősen nehéz regionális szintre vetíteni, és azokból egy-egy térségben aszálygyakoriságot számolni - mondta a főosztályvezető. A KVM és a Magyar Tudományos Akadémia nemrégiben kötött megállapodást arról, hogy egy szakértői testület hároméves munkával megkísérli behatárolni a Magyarországon várható éghajlati módosulásokat.

Faragó szerint a KVM számára az az alapvető fontosságú, hogyan lehet megelőzni a kedvezőtlen változásokat. Itt elsősorban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről van szó. Ennek lehetőségeivel foglalkozik a kormány által már elfogadott nemzeti környezetvédelmi program, amely ősszel kerül a parlament elé. Magyarország csatlakozott az 1997-es kiotói jegyzőkönyvhöz is, amelyben vállalta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2008-2012 közötti időszakban 6 százalékkal mérsékli az 1985-1987-es évek átlagához képest - emlékeztetett a főosztályvezető. (HL)