Megegyezés híján orvossztrájk lehet

Amennyiben a kormányfő nem vonja vissza az egészségügyi dolgozók és orvosok jogállásáról szóló törvénytervezetet, s elkezdik annak parlamenti vitáját, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szeptember 8-án sztrájkkészültségbe fog - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján a köztestület szombaton megválasztott új elnöke. Éger István szerint ennek elkerülésében Medgyessy Péternek mint az ország valamennyi polgáráért felelős vezetőnek is megvan a felelőssége, s elkerülésében a lehetősége.

Ugyan a kamara nem szervezhet sztrájkot, azt szakszervezetek tehetik meg, ám a cél érdekében megkezdik az érdekvédelmi szervezetekkel való egyeztetéseket - tette hozzá Gyenes Géza főtitkár, aki elmondta: a sztrájkban való részvételről minden orvos egyénileg dönt, arra kötelezni senkit sem lehet. Vélhető, hogy az egészségügy más beosztású dolgozói is támogatják a kezdeményezést, hiszen a parlamentbe benyújtott jogszabálytervezet az átalakuló egészségügyben nem ad védelmet az ágazatban dolgozóknak - mondta.

A MOK szombaton megválasztott új elnöksége tegnap eljuttatta ezzel kapcsolatos levelét a kormányfőnek, azt is kérve: támogassa, hogy megkezdődjenek az érdemi viták a szaktárcával a kamara által készített törvénytervezetről. Kompromisszumkészek a tekintetben, hogy a sajátos orvosi munkaviszonyról ne külön törvényben, hanem a valamennyi egészségügyi dolgozó jogállását szabályozóban, ám elkülönült fejezetben határozzon a parlament. Ám mint azt Éger István kijelentette: nincs várakozni való idejük, hiszen júliustól hatályba lépett a kórháztörvény, s várhatóan már januártól megkezdődik az egészségügyi intézmények magánosítása, a tőkebevonás, s változhat a jelenleg közalkalmazottként dolgozó orvosok munkaviszonya. Az elnök hangsúlyozta: nem céljuk a sztrájk, azt csupán utolsó eszközként veszik igénybe, amennyiben a politika nem hajlandó tárgyalni a követeléseikről. Egyébként az ágazatban csak olyan munkabeszüntetés lehetséges, amely nem veszélyezteti a sürgős betegellátást, de az "ügyeleti típusú" sztrájk megengedett. Ez alatt az értendő, hogy az adminisztrációt szüneteltetik, nem végzik el a halasztható vizsgálatokat.

A küldöttgyűlés egyébként arra hatalmazta fel az elnökséget, szerezzen érvényt egyebek között annak a követelésüknek, hogy az orvosi tevékenység díjtételeit az Európai Unióban alkalmazottnak megfelelően alakítsák ki, s fokozatosan javítsák a jövedelempozíciójukat. Ennek híján az EU-csatlakozással számottevő lehet a külföldi munkavállalás, aminek végül a betegek látják majd a kárát. A kamara szeretné visszakapni azt a jogát, hogy minden költségvetési év tervezésekor véleményt mondhasson a következő évi orvosi díjtételek garantálása végett.

Azt is követeli a kamara, hogy a szolgálati időbe számítsák be a rendkívüli munkavégzés idejét, s az vonatkozzon a már nyugdíjban lévőkre. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre az elnök azt válaszolta: ez kivitelezhető, hiszen a különféle munkavégzésekről minden gyógyintézményben megvannak a dokumentációk.

A Világgazdaság kérdésére elmondta továbbá: el kívánják érni, hogy a hivatalok ne korlátozhassák olyan gazdasági manipulációkkal az orvosi tevékenységet, mint például a most elfogadott kormányrendelet, ami gátolná a gyógyszerfelírást, így a megfelelő betegellátást. Kifejtette: az egészségügy politikai prioritás, s mivel a gyógyítás az állampolgárok alkotmányban rögzített joga, azt figyelembe kell venni a költségvetés tervezésekor. Ám az elnök úgy látja: az ágazat jelenlegi GDP-részesedése nem ad módot a gyógyítás feltételeinek javítására. (NTE)