Népszavazás az EU-alkotmányról?

Az uniós alkotmánynak még csupán a tervezete született meg azáltal, hogy júliusban az EU jövőjével foglalkozó konvent egy kidolgozott szövegjavaslatot tett az októberben kezdődő kormányközi konferencia asztalára. A végső változatnak az olasz EU-elnökség tervei szerint csupán az év végére kellene megszületnie, de a dán kormányfő a múlt héten egy televíziós interjúban máris leszögezte: az északi országban 2004 folyamán mindenképpen népszavazást tartanak az alkotmány ratifikálásáról.

Magyarországon elegendő lenne a parlament általi jóváhagyás, a népszavazás felesleges - véli Juhász Endre EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, hozzátéve, hogy még távol vagyunk ugyan a döntéstől, de ő bizonyosan ellenezni fogja a referendum ötletét. Mint lapunknak fogalmazott, az alkotmány tervezete ugyan jelentős egyszerűsítést visz az uniós alapszerződések jelenleg meglehetősen bonyolult világába, sőt néhány fontos új intézményt, illetve új megoldásokat is javasol, de az unió lényegét nem változtatja meg - márpedig a tavaszi EU-csatlakozási népszavazáskor a lakosság tudatában volt annak, hogy egy többé-kevésbé folyamatosan változó unióhoz való csatlakozásról dönt. A miniszter szerint az áprilisi népszavazási eredmény felhatalmazást ad olyan mértékű ésszerűsítésre, amekkorát az alapszerződés hoz az EU életébe.

Határozottan ellene van a népszavazás ötletének Szent-Iványi István, az Országgyűlés integrációs bizottságának elnöke is. "Óriási bonyodalmakkal járhat egy ilyen szöveg referendumra vitele, mivel az alkotmány minden egyes mondatával kapcsolatban érvek és ellenérvek garmada fogalmazódott meg már a konvent működése során is" - fogalmazott lapunknak az SZDSZ-es politikus, hangsúlyozva, hogy 1990 óta igazából egyik népszavazási kezdeményezés sem tudta kellő mértékben megszólítani a lakosságot, s az áprilisi 45 százalékos részvétel is óvatosságra int. "A belépéshez képest részletkérdésekről van szó az alkotmányban" - indokolta tovább álláspontját Szent-Iványi.

Balázs Péter EU-hoz delegált nagykövet, a konvent magyar kormányképviselője ugyan aláírta azt a javaslatot, amely (a 105 tagú konvent 97 küldöttjének szignóját viselve) minden tagállamot népszavazás általi ratifikációra szólít fel, de mint lapunknak kifejtette, ez a konventtagok közt széles körben elterjedt "aláírás-cserebere" részének tekinthető. A konventen ugyanis általános jelenség volt, hogy egyik küldött a saját maga számára fontos ügyekben úgy szerzett minél több támogatót, hogy cserébe a megnyerni kívánt partner kezdeményezéséhez adta saját aláírását (a magyar tagok is ilyen technikával gyűjtöttek támogatókat például a kisebbségi kérdések uniós szintre emelése érdekében). Balázs Péter nem tartja szükségszerűnek a referendumot az alkotmány hazai megerősítéséhez, szerinte minden egyes tagállamban meg kell vizsgálni, melyik megoldás a legjobb. A cél mindenesetre a maximális polgárközeliség, vagyis az, hogy az EU minél közelebb kerüljön a választókhoz, ám az is lehet, hogy ezt éppen a parlamenti szavazás előtti széles körű társadalmi vitával lehet elérni - fejtegette lapunknak a nagykövet.

Szakértők szerint az sem véletlen, hogy noha több tagállamban is felmerült a referendumon való megerősítés ötlete, kedvező döntést még csupán az uniós ügyekben igen gyakran "népszavazó" Dánia hozott. A nizzai szerződésről kétszer rendezett írországi népszavazás intő jel - emlékeztetett Szent-Iványi István, Juhász Endre pedig nyíltan ki is mondta: félti az alkotmányt attól a perspektívától, hogy minden tagállamban referendumot tartsanak róla, könnyen lehet, hogy ebben az esetben soha nem is lépne életbe a dokumentum. Szerencsére azonban ez a veszély igazából nem fenyeget, mert a 25 jelenlegi, illetve leendő tagállam többségében valószínűleg nem lesz népszavazás - hangoztatta szigorúan magánvéleményként a miniszter.