Rekordmagasságú a folyó hiány

Júniusban a folyó mérleg hiánya jócskán meghaladta a várakozásokat és az előző év azonos időszakának passzívumát. Így az első fél év hiánya 2,3 milliárd euróra rúg, ez időarányosan a legnagyobb az utóbbi nyolc évben. A júniusi 567 millió eurós deficithez nagymértékben járult hozzá a vállalati nyereség kivitele. Ugyanakkor az igazsághoz tartozik, hogy tavaly ilyenkor is - a szezonális sajátosságoknak megfelelően - 400 millió euró felett volt a profitkiáramlás, mégis feleakkora lett a hiány. A 2002. évi adatokkal összehasonlítva a deficit megugrásáért inkább az árumérlegben és a nem idegenforgalmi jellegű szolgáltatásoknál kialakult nagyobb negatív szaldó a felelős.

A rossz adatok mellett meglepetést okozott a viszonylag jól teljesítő turizmus. Az egész évben gyengélkedő ágazat 200 millió eurós pozitív egyenleget produkált.

A folyó fizetési mérleg adatai szerint az első fél évben az áruexport 2,5 százalékkal alulmúlta, az áruimport 2,3 százalékkal meghaladja az előző év azonos időszakában mért szintet. Az ennek következtében megnövekedett árumérleg-deficit szinte teljesen egészében megmagyarázza a folyó hiány emelkedését.

Úgy tűnik, az adatok megerősítik az első negyedéves GDP-statisztika által sugallt makrogazdasági képet: a lakossági fogyasztás dinamikus bővülése importtöbbletet eredményez, ami a nemzetgazdaság eladósodásához vezet. Ezt mutatja a fizetési mérleg finanszírozási oldala is: e szerint a folyó hiányból gyakorlatilag semmit nem fedezett a tőkebeáramlás (vagy egyéb nem adóssággeneráló tétel), vagyis az ország adóssága nagyjából a folyó deficit mértékével emelkedik. Kisebb pozitívum, hogy júniusban kissé megélénkült a tőkebeáramlás.

Bár a folyó fizetési mérleg adatainak nyilvánosságra kerülése előtt sokan úgy vélték, hogy a forintpiacra jelentős hatással lehet a hiány mértéke, végül semmilyen látványos árfolyamváltozást nem okozott. A forint a múlt hét végén kialakult szinten, 258-259 forint/eurós árfolyamon mozgott. Ennek egyrészt az lehetett az oka, hogy a pénteken napvilágot látott külkereskedelmi mérleg után már a piacon senkinek nem voltak "illúziói". A másik ok, hogy a forintpiacon az elmúlt hónapok zűrzavaros fejleményei után csak olyan stabil, hosszú távú befektetők maradtak, akik mindaddig kitartanak, amíg nem látják veszélyben az évtized vége felé bekövetkező eurózónás csatlakozás veszélyét. Ebből a szempontból viszont inkább az infláció és a költségvetés középtávú folyamatai kerülnek a figyelem középpontjába.