Világgazdasági derűre ború?

Az OECD-országok többségére jellemző kapacitáskihasználatlanság arra utal, hogy a befektetések felfutására még várni kell - állapítja meg negyedéves jelentésében az EIU. A gazdaságkutató várakozásai szerint ezért az átmeneti megugrás után az Egyesült Államok gazdasága még az év folyamán ismét gyengülni kezd, miután az adócsökkentések adta lökés lecsillapodik. Míg az Egyesült Államok 2004 első, addig az eurózóna csak a jövő év második felében indulhat jelentős növekedésnek. A szerkezeti problémákkal küszködő Japán gazdasága továbbra is csak lassú bővülésre számíthat. Kelet-Európa szenved ugyan az eurózóna importkeresletének gyengeségétől, ám a kockázatokat némileg ellensúlyozza változatlanul jó befektetésvonzó képessége.

Az amerikai vállalatok nyereségessége alacsony, a háztartások eladósodottak, és aggódnak a magas munkanélküliség miatt. Amíg a cégek nem képesek ledolgozni kihasználatlan kapacitásaikat, és megbirkózni még mindig jelentős adósságterheikkel, a beruházások és a foglalkoztatás tartós fellendülése nem valószínű. A hosszú távú kamatlábak utóbbi időben tapasztalt emelkedése szintén terhet jelent a gazdaság számára. Az EIU továbbra is stimulatív monetáris politikát, még az idén további kamatvágásokat jósol az Egyesült Államokban.

Az eurózóna vállalatai szintén gyengélkednek, és a kedvezőtlen foglalkoztatási kilátások a fogyasztói kereslet lanyhulásának formájában is visszahatnak rájuk. Az erős euró okozta versenyképesség-romlás az exportot és a beruházásokat is visszafogja. Az EIU arra számít, hogy 2003 végéig az Európai Központi Bank (EKB) további 50 bázisponttal mérsékli a kamatlábakat. A monetáris enyhítés lehetőségeit szűkíti azonban, hogy az eurózóna inflációja közel áll az EKB által meghatározott plafonhoz. A térség gazdasága nem számíthat külső segítségre; az Egyesült Államok kereskedelmi hiánya már ma is fenntarthatatlanul nagy. Számottevő szerkezeti reformok hiányában - elsősorban a munkaerőpiacon - nem túl rózsásak a belső kereslettel kapcsolatos kilátások sem.

A kelet-európai országok gazdasága a gyengén teljesítő EU-tól való kereskedelmi függősége alapján a vártnál kisebb mértékben lassult. A kedvezőtlen világgazdasági körülményeket a térség az erős belső kereslet segítségével védte ki. A belső keresletet általában a növekvő háztartási jövedelmek és az enyhülő kamatlábak támogatták. Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában a költségvetési politika is lazábbá vált. A térség az EIU szerint az idén a tavalyinál némileg erősebb növekedésre számíthat, Magyarországon azonban a gazdaság bővülésének üteme 3,3-ről három százalékra lassulhat 2003-ban, mert az EU gyengélkedése továbbra is károsítja az exportot, a forint védelmében szükséges magas kamatlábak pedig visszavetik a belső keresletet.