Vitatják az értékhatárokat

Számos észrevétel érkezett az új közbeszerzési törvény tervezetéhez, amelynek szakmai vitája - mint arról a Világgazdaság korábban beszámolt - a jövő héten lezárul. Vannak, akik keveslik, mások sokallják a nemzeti, illetve az egyszerű beszerzésekhez kapcsolódó értékhatárokat. Többen nem tartanák célszerűnek a beszerzési terv és a közbeszerzési napló bevezetését. Még megfontolás tárgya, hogy a szolgáltatási koncesszióra kiterjednek-e a szabályok, vagy sem. A leendő törvény főbb elveit azonban nem kérdőjelezik meg a szakemberek. Az igazságügyi tárca tájékoztatása szerint az érdekképviseletek - amelyekkel néhány napja tárgyaltak - kifejezetten fontosnak és elfogadhatónak tartják a tervezetet.

A leendő törvény célja, hogy megfelelő kereteket biztosítson a közpénzek ésszerű, átlátható, valamint ellenőrizhető felhasználásához, a közbeszerzési eljárások lebonyolításához, s egyensúlyban tartsa az ajánlatkérői, ajánlattevői érdekeket és a közérdek szempontjait. Ennek megfelelően a törvény hatálya alá tartoznak mindazok a szervezetek, amelyek közpénzzel gazdálkodnak, vagy működésüket közpénzből finanszírozzák, illetve tevékenységüket, döntéseiket az állami és önkormányzati szervek befolyásolhatják. Az átláthatóságot szolgálná az is a tárca szerint, hogy az érdekeltek kötelesek minden esztendőben éves beszerzési tervet készíteni és arról tájékoztatni a nyilvánosságot. Az ajánlatkérőnek pedig közbeszerzési naplót kell vezetnie, és azt az eljárás befejezésétől számított öt évig megőriznie.

Az új törvény tervezete három közbeszerzési értékhatárt és azokhoz kapcsolódóan három eljárási rendet határoz meg. Az általános rendelkezések utáni második rész tárgyalja a közösségi értékhatárokat elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzéseket. Fenntartja a nemzeti értékhatárokat és eljárásokat is, melyek ugyancsak önálló részt képeznek. A mainál magasabb nemzeti értékhatárokról a 2004. január 1. és 2005 december 31. közötti időszakra még maga a közbeszerzési, azt követően pedig az éves költségvetési törvény rendelkezik majd. A jelenleg kormányrendeletben szabályozott nemzeti értékhatárt el nem érő beszerzési előírások - egyszerű beszerzésekként - törvényi szabályozást nyernek. Fontos módosulás, hogy az árubeszerzések és a szolgáltatásmegrendelések mellett kiterjednek az építési beruházásokra is. Előbbieknél a mostani 700 ezer forintos értékhatár 2 millióra nő, az építési beruházásnál 7 millió forint lesz.

A közösségi értékhatárt elérő, illetve meghaladó közbeszerzéseket az érintettek az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában kötelesek közzétenni, adott esetben pedig tájékoztatni az Európai Bizottságot az eljárások bizonyos lépéseiről.

A közbeszerzési eljárás egyébként továbbra is nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos lehet. Az új törvény tervezete szerint ugyanakkor az ajánlatkérő - összhangban a közösségi irányelvekkel - választhat a nyílt és a meghívásos eljárás között. A meghívásos eljárás két szakaszból áll: az elsőben kiválasztják a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevőket, a másodikban felkérik őket az ajánlattételre, és elbírálják a pályázatokat. A nemzeti közbeszerzéseknél az eljárás végén az ajánlatkérő kivételesen - például ha egyik pályázó sem tett megfelelő ajánlatot - tárgyalást kezdeményezhet.

Változatlanul nagy lesz a közbeszerzési tanács, valamint a döntőbizottság szerepe és súlya. Újdonság a jogviták megelőzését szolgáló békéltetés jogintézményének bevezetése, amelytől a szakemberek a döntőbizottság és a bíróságok terheinek csökkentését remélik. Szintén új az uniós gyakorlatban bevált tanúsítási eljárás. Ennek során egy független, szakmailag elismert szervezet vagy személy igazolja az ajánlatkérő szabályos, korrekt közbeszerzési gyakorlatát, megbízhatóságát.

Az Igazságügyi Minisztérium az elfogatható szakmai, illetve technikai megoldásokat kívánó észrevételekre figyelemmel módosít majd a négyszáz paragrafusból álló tervezeten, amely várhatóan szeptemberben kerül a kormány elé.