Célba ért munkaadói bírálatok

Végső formát öltött az antidiszkriminációs törvény normaszövege, amely egyes pontjaiban a munkaadók számára a korábbi változatokhoz képest kedvezőbben alakul. A törvénytervezet előző verziója szerint ugyanis a diszkrimináló vállalatokat az állami támogatásoktól, illetve a közbeszerzésen való részvételtől is el lehetett volna tiltani. Az egyeztetések során ezt a két szankciót számos bírálat érte. A törvénytervezet ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy ágazati törvények további szankciókat állapítsanak meg a jogsértőkkel szemben. Vagyis nem kizárt, hogy a jogszabály elfogadása után a két vitatott szankció mégis a jogrendszer részévé válik.

A törvénytervezet szerint a hátrányosan megkülönböztető munkaadó továbbra is ötvenezertől hatmillió forintig terjedő bírsággal lenne sújtható. A foglalkoztatók vitatják az új bírság bevezetésének szükségességét, ugyanakkor Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára elmondta: ez a büntetés nem új keletű; öszszege megegyezik a diszkrimináció miatt már eddig is kiróható munkaügyi bírságéval. A szabályozás révén tehát az államtitkár szerint nem hárul pluszteher a munkaadókra. Az elmúlt hetek egyeztetései során a dolgozók is kifogásolták a tervezet néhány pontját. Egyik észrevételükben hiányolták a javaslatból az eredeti koncepcióban még szereplő munkahelyi esélyegyenlőségi bizottságokat, amelyek feladata az adott munkahelyre vonatkozó esélyegyenlőségi terv elfogadása lett volna. A felvetés alapján az IM úgy módosította a tervezetet, hogy az ötvennél több főt foglalkoztató költségvetési szerveknél és többségi állami tulajdonú cégeknél a munkaadók és a szakszervezetek együttesen készítenek esélyegyenlőségi tervet. A versenyszféra gazdálkodóinál nem lesz kötelező esélyegyenlőségi bizottság megalakítása. Mindemellett a törvény tervezetét előkészítő apparátus fontolgatja annak lehetőségét, hogy bizonyos állami kedvezményekkel élhessenek azok a cégek, melyek mégis életre hívnak ilyen testületet.