Dánia is védi munkaerőpiacát
Az újonnan csatlakozó országok állampolgárai csak akkor juthatnak majd tartózkodási és állásvállalási engedélyhez Dániában, ha munkaszerződésük megfelel a szakszervezetek és munkáltatók között létrejött megállapodásnak - közölték Koppenhágában. Claus Hjort munkaügyi miniszter eszerint engedett a szakszervezetek és a szociáldemokraták kérésének, hogy védjék a dán munkaerőpiacot a csatlakozó országokból érkező olcsó munkaerőtől. Az érdekképviseletek ugyanis attól félnek, hogy a keletről érkező állásvállalók aláígérnek a legtöbb iparágban létező bértarifáknak - mutat rá az EUobserver. A tartózkodási és munkavállalási engedélyek ennek elkerülésére tartalmazni fognak egy nyilatkozatot, melyben a jelentkező vállalja, hogy a vállalat és a szakszervezetek között létrejött megállapodás szerinti munka és fizetési feltételek szerint vállal munkát. A munkaügyi központokat automatikusan tájékoztatják a kiadott engedélyekről, és a foglalkoztatottnak regisztráltatnia kell magát a dán adó- és vámhatóságnál. A koppenhágai kormányzat eközben a szociális jóléti rendszer átalakításán is dolgozik annak érdekében, hogy megvédje a bővítés utáni esetleges visszaélésektől.
A dán szakszervezetek félelme szakértők szerint nem megalapozott. Hárs Ágnes, a Koping-Datorg kutatója úgy véli, nem várható tömeges elvándorlás, és a szakképzett munkaerő kiáramlásától sem kell tartani (VG, 2003. június 23., 13. oldal). Igaz, a magasan kvalifikáltak körében nagyobb a mobilitási hajlandóság, többen beszélnek idegen nyelveket, de jellemzően ők is inkább tapasztalatszerzés céljából keresik a külföldi állásokat, a végleges letelepedést kevesen választják. Dánia egyébként korábban - Ír- és Svédország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Spanyolország mellett - nem tervezett korlátozást alkalmazni az új tagállamok polgáraival szemben, csak az esetleges védintézkedések bevezetésének lehetőségét tartotta fenn.
