Kész a lakáspolitikai program

Kezd véglegessé formálódni a hosszú távú lakáspolitikai koncepció tervezete, információink szerint egy-két héten belül a kormány elé kerülhet az anyag. Az elképzelések szerint a parlament november elején tűzi napirendjére az előterjesztést. Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott korábban bejelentette, az anyag beterjesztésével ér véget a mandátuma.

A hosszú hónapokon keresztül szinte minden szakmai és civil fórumot megjárt vitaanyaghoz számos észrevétel érkezett, ezeket igyekeztek hasznosítani a koncepció véglegesítése során - mondta lapunknak Fritz Péter, a Nemzeti Lakásprogram Titkárság szakmai főtanácsadója. Az elkészült anyag most érthetőbb és áttekinthetőbb.

Az Otthon Európában elnevezésű, 15 évre szóló koncepció négy átfogó területet határoz meg prioritásként: a bérlakásépítést, az épület- és lakásfelújítást, a lakásépítés és -mobilitás ösztönzését és az esélykiegyenlítő speciális lakásprogramot. A számokkal is érzékeltethető feladatok között sorolja fel a tervezet az új lakások arányának növekedését a jelenlegi 2,5-3,5-ről 5,6 százalékra. Tarthatatlan a rossz állapotú otthonok magas aránya (7 százalék): ezt kevesebb mint a felére tervezik levinni. A bérlakások 8 százalékos aránya sem kedvező, a kívánatos cél, hogy ez az arány 15 éven belül körülbelül a duplájára növekedjen. Ma a háztartások töredéke mozog a piacon, a mobilitásnak el kellene érnie az évi 4,5-5,5 százalékot - olvasható a tervezetben.

Nem elég konkrétak a programok - fogalmazzák meg egybecsengően a szakmai vitákban részt vevők. Ugyancsak sokan hiányolják a finanszírozási feltételek pontosabb rögzítését. Gneth Zoltán, a Társaság a Lakásépítésért (TL) elnevezésű szervezet elnöke kedvezőnek könyveli el, hogy a kormányzat egyáltalán foglalkozik a lakásüggyel, és megpróbál hosszú távú megoldásokat találni. Ugyanakkor túlságosan általánosak a célok, s nincsenek hozzájuk rendelve a megfelelő eszközök - kifogásolja. Az összes piaci szereplőnek, az építőnek, a felújítónak, az eladónak, a vevőnek a legfontosabb az lenne, hogy kiszámítható fogódzókat kapjon, ezáltal szervezhetővé, előre tervezhetővé válhasson a tevékenysége. Ezek a konkrétumok azonban hiányoznak. A TL javaslataiban viszont évekre lebontott pontos számok szerepelnek, szerintük ezeket be kellene építeni a koncepcióba. Az sem szerencsés, hogy egyelőre nincs pontos adat arról sem, az állami lakáskiadások hogyan alakulnak a GDP-hez viszonyítva. Egy koncepcióhoz konkrét célt kell megfogalmazni, összegzi kifogásait Gneth Zoltán. Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke is kevesli a konkrétumokat. Főként az nem tiszta, hogy a kormány mekkora összeget szán a piaci lakásépítések támogatására. Ugyancsak nem látni: az igen lassan megtérülő bérlakásépítést hogy kívánják vonzóvá tenni a tőkeszegény vállalkozók előtt. Nincs konkrét kitétel például arra, miként kaphatnának hosszú távra szóló hitelt a beruházáshoz. Borsi László ingatlanpiaci szakértő örvendetesnek tartja, hogy a bérlakásállomány növelését fontos célként tűzte ki a program. Ám nem tudni még, mekkora költségvetési pénzt rendelnek hozzá. Hiányoznak a számok, ez a koncepció alapvető hibája - szögezi le.