"Szép lett volna, ha az ellenkezője következik be" - utalt a svéd üzleti szféra európártiságára Michael Treschow, az egyik legnagyobb svéd vállalat, az Ericsson elnöke. A stockholmi országos gazdaságkutató intézet számításai szerint a következő két esztendőben évi 0,3 százalékponttal lassúbb lesz a GDP-növekedés, mint ha a választópolgárok többsége igennel szavazott volna - írja a Bloomberg.

Svédországban a gazdaság gyorsabban növekszik, mint az eurózónában, alacsonyabb a munkanélküliség, és 1997 óta folyamatosan többlettel zár a költségvetés. Elemzők szerint ezek a tények meggyőzőbbek voltak a lakosság nagy része számára, mint Göran Persson miniszterelnök ígéretei az euróval érkező alacsonyabb kamatszintről, a kisebb tranzakciós költségek révén elérhető exportnövekedésről, az ország mozgásterének és tekintélyének növekedéséről, vagy az olcsóbb hitelfelvételi lehetőségekről. A svédek alighanem magas színvonalú állami egészségügyi szolgáltatásaikat és oktatási rendszerüket is féltették a közös valutától.

Persson ugyan magára vállalta a referendum kimenetelének felelősségét, de kevesen számítanak távozására, mivel Anna Lindh külügyminiszter múlt heti brutális meggyilkolása után a társadalom döntő többsége személyi ügyekben stabilitásra vágyik. A svéd népszavazás eredménye nyilván tovább gyengíti az euró átvételét szorgalmazók pozícióit Dániában és Nagy-Britanniában is. Pedro Solbes monetáris ügyekben illetékes európai bizottsági tag mindenesetre máris leszögezte, hogy tiszteletben tartja ugyan a referendum eredményét, de az északi ország örökké nem maradhat az eurózónán kívül - jelenti az EUobserver. A stockholmi pénzügyminisztérium és a jegybank a Reuters szerint azt közölte, hogy a fiskális, illetve a monetáris politika alapelemei nem változnak.