Számviteli kihívás előtt a cégek
A röviden csak IFRS-ként emlegetett Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványokkal kapcsolatban a PricewaterhouseCoopers (PwC) készített felmérést, előbb 2000-ben és 2002-ben 16 európai országban (az EU-tagoknál és Svájcban), majd az idén Magyarországon is. Míg hazánkban a megkérdezett cégek 68 százaléka állította azt, hogy már ismeri a 2005-től érvényes IFRS-rendszert, addig az EU-ban alig 15 százalék vallotta ugyanezt - részletezte a felmérések eredményeit Barsi Éva, a PwC üzlettársa. Elmondta azt is, hogy nálunk a pénzügyi vezetők 56 százaléka minősítette jónak vagy kitűnőnek az új szabályozással kapcsolatos ismereteit, addig az EU-átlag 41, a rendszert nem használóknál pedig 36 százalék volt. Szembetűnő az is, hogy az IFRS-t még nem használó cégek a legoptimistábbak, több mint 72 százalékuk szerint tarthatók az átállási határidők.
Bár a magyar számviteli törvény a szakértők szerint viszonylag közel áll a nemzetközi szabványokhoz, és a jogharmonizáció keretében már az ősszel a parlament elé kerül a módosítása, vélhetően még mindig középutas megoldás lesz, ezért majdani uniós tagként nem árt odafigyelni a kockázatokra. Az új szabályozás arra kötelezi a tőzsdén jegyzett európai vállalatokat - az érintett cégek számát jelenleg hétezerre becsülik -, hogy a 2005-ben konszolidált pénzügyi beszámolóikat már az IFRS előírásai szerint készítsék el. Ez csak úgy teljesíthető, válaszolta lapunk kérdésére Barsi Éva, ha 2003. december 31-re már az új szabályozás alapján készül el a nyitó mérleg, 2004-ben pedig a vállalati beszámoló, mert így lehet - immár kötelezően - IFRS bázisú a 2005-ös beszámoló.
Az EU-rendelkezés fontos lépés a globális számviteli szabványok kialakítása felé - hangoztatta Mike Birch, a PwC közép-európai IFRS technikai vezetője. Mindeközben Brüsszelben a "számviteli bábeli zűrzavar" megszűnését jósolta Frits Bolkestein, az Európai Bizottság belső piaci ügyekért felelős biztosa, aki bejelentette, hogy a testület tegnap áldását adta az új szabályozásra. A Rapid rá hivatkozva jelentette, hogy az 1500 oldalas rendelkezést közzéteszik az unió nyolc hiatalos nyelvén az EU közlönyében, a budapesti tájékoztatón pedig az is kiderült, hogy már a magyar fordítás is készül.
