A regionális és kétoldalú kereskedelmi megállapodások szerepének növekedését jósolják elemzők azután, hogy a mexikói Cancúnban kudarcba fulladtak a nemzetközi kereskedelem akadályainak fokozatos lebontását célzó tárgyalások. A sikertelenség a Kereskedelmi Világszervezet dohai tárgyalási fordulójának egészét kátyúba juttathatja, hiszen legközelebb december 15-én ülnek össze a tagországok szakminiszterei, és akkor már csak egy év lesz hátra a kitűzött határidőig. Robert Zoellick amerikai kereskedelmi főmegbízott a Reuters szerint máris úgy nyilatkozott, hogy nem lát esélyt a forduló időben való lezárására; Szupacsaj Panicspakdi, a WTO főtitkára ugyan hivatalból derűlátóbb, ám a megfigyelők és a Cancúnból távozó diplomaták nagy része inkább Zoellick véleményét osztja.

A tárgyalások azt követően omlottak össze, hogy a legerősebb fejlődő országokat tömörítő G21 csoport nem volt hajlandó megvitatni az Európa és az Egyesült Államok számára fontos ipari vámok kérdését, mielőtt a fejlett országok engednek az agrárvámok és -szubvenciók ügyében. A fejlődők ahhoz sem járultak hozzá, hogy a beruházási, adminisztratív, verseny- és közbeszerzési szabályokról tárgyalásokat kezdjenek.

Miközben a fejlődő országok és a globalizációt ellenző szervezetek diadalként ünneplik a történteket, a fejlett országok és az üzleti szektor képviselői súlyos csapásként értékelik a megállapodás hiányát. A tétet jelzi, hogy a WTO számítása szerint a tervezett vám- és egyéb könnyítések évente 500 millió dollárral növelhetnék a világkereskedelem volumenét - mutat rá a Bloomberg. Egyes elemzők azonban úgy vélik, végső soron maguknak tettek rosszat a szegény országok, hiszen globális megállapodás hiányában az ipari hatalmak könnyebben tudják majd őket előnytelen kétoldalú egyezményekbe belekényszeríteni.