Stagnáló helyzet, romló pozíció
A negyvenedik helyre csúszott vissza Magyarország a TI tegnap közzétett 2003-as rangsorán. A szervezet által meghatározott, a legkorruptabb egytől a legkevésbé korrupt tízesig terjedő skálán Magyarország 4,8 pontot kapott. A felmérés azt mutatja, hogy nem változott lényegesen a korrupciós helyzet Magyarországon az elmúlt évekhez képest, miközben azonban a világ számos országában érezhetően javultak az állapotok. Elsősorban ez áll a pozícióromlás mögött is - fogalmazott Berki Zolna. A TI magyarországi tagozatának elnöke a jövő évre nézve jó irányú elmozdulást valószínűsít, elsősorban a tavaly elfogadott üvegzsebtörvény kedvező hatása miatt.
A világ 133 országára kiterjedő felmérés szerint valamennyi kelet-közép-európai ország helyezése romlott. A legnagyobb mértékben, tíz helyezéssel Lengyelország esett vissza, míg Szlovákiát hét, Szlovéniát és Csehországot pedig két-két hellyel rangsorolták hátrébb.
Ugyancsak tegnap tette közzé a gazdasági bűnözés alakulásáról készített nemzetközi jelentését a PricewaterhouseCoopers (PwC). A világ 50 országának 3623 vállalatára kiterjedő felmérés szerint Magyarországon a vállalatvezetők az átlagnál nagyobb arányban számoltak be gazdasági bűncselekmények előfordulásáról: a megkeresett 108 hazai vállalat 39 százaléka vált a megelőző két évben gazdasági bűncselekmény áldozatává. Ez mind a nyugat-európai (34 százalék), mind a kelet- és közép-európai (37 százalék) adatokat meghaladja, ráadásul a két évvel ezelőtt tapasztaltakhoz képest 12 százalékos emelkedést jelent.
A PwC felmérése szintén a korrupció hazai elterjedtségét mutatja: Magyarországon a válaszadók 58 százaléka említette a korrupciót és megvesztegetést legfőbb problémaként, szemben a nyugat-európai 17 százalékos átlaggal. Igaz, csak 14 százalék számolt be arról, hogy ilyen bűncselekmény áldozata, illetve részese volt - mondta Roger Stanley, a csalásfelderítési szolgáltatások közép- és kelet-európai igazgatója. A leggyakrabban elszenvedett bűncselekmény a vagyontárgyak hűtlen kezelése, ám ez részben annak tudható be, hogy ez az egyik legkönnyebben felismerhető bűntett. Az ipari kémkedés is magasabb arányt képvisel itthon (30 százalék) a globális átlagnál. Az ipari kémkedés a pénzügyi szektorban, a távközlési és telekommunikációs cégeknél és a médiában a leggyakoribb.
A gazdasági bűncselekmények áldozatává vált cégek világszerte átlag 2,2 millió dollár veszteséget szenvedtek el, igaz, ebben nem szerepel az a nyolc cég, ahol - egyenként - százmillió dollárt meghaladó bűncselekmény történt, mivel ez jelentősen torzította volna a statisztikát. Magyarországon a felmérésben szereplő vállalatok 7 százalékát érte egymillió dollárnál nagyobb kár. Ám a felmérés készítői szerint ennél jelentősebbek a járulékos károk, az alkalmazotti morálban vagy az üzleti kapcsolatokban bekövetkező kedvezőtlen változások.
