75 pontos kamatemelés jön?

A Citigroup szerint a kötvény-, a forint- és a devizapiac hétfői eseményei után az árfolyamokban továbbra is 75 bázispont mértékű kamatemelés maradt beárazva egy hónapos távon. Az elemzők úgy vélik, hogy az MNB piaci beavatkozása csupán időlegesen teremt rendet a piacokon.

A Magyar Nemzeti Bank csupán átmenetileg teremthet rendet az állampapírpiaci és esetleg a devizapiaci intervenciókkal, a piacok továbbra is kamatemelést vagy forintgyengülést várnak - mondták a Citigroup londoni elemzői.

A bankcsoport elemzése szerint a kötvény-, a forint- és a devizapiac hétfői eseményei után az árfolyamokban továbbra is 75 bázispont mértékű kamatemelés maradt beárazva egy hónapos távon. Az elemzők úgy vélik, hogy az MNB hétfői piaci beavatkozása csupán időlegesen teremt rendet a piacokon. Nagy mennyiségű, nem sterilizált intervenció a Citigroup szerint csak a forint további leértékelődéséhez vezethet.

A Citigroup elemzői továbbra is kilenc hónap múlva induló 12 hónapos kamatpozíciók (forward rate agreement, FRA pozíciók) tartását javasolják a befektetőknek. Bár ezek hozama október közepe óta - ekkor javasolta vásárlásukat a Citigroup először - 130 bázisponttal emelkedett, a szakértők szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a költségvetési és a fizetési mérleg hiányával kapcsolatos aggodalmak nem csitulnak, nem csökken a forint túlértékeltsége s ennek következtében egy újabb eladási hullám várható a kötvénypiacon.

A Citigroup szerint a jegybank a kialakult helyzetben három dolgot tehet: kamatot emel, a költségvetési és a fizetési mérleg hiányának megfelelő szintre engedi gyengülni a forintot vagy pedig továbbra is kötvény- és devizapiaci intervenciókkal próbálkozik.

A kamatemelés gazdaságpolitikai áldozatokkal járhat, hiszen a gazdaság növekedése - részben a júliusi 300 bázispontos kamatemelés következtében - megtorpant. Ugyanakkor piaci várakozások szerint további 100 bázispont sem lenne elég a devizapiacok lecsendesítésére.

A Citigroup szerint a második opció - vagyis hagyni gyengülni a forintot - lenne a leginkább helyes cselekedet a jegybank részéről, figyelembe véve a fizetési mérleg duzzadó hiányát és a működő tőke nettó kiáramlását is. A forint gyengülése ellen szólhat egyrészt az, hogy a pénzügyi vezetés nem kívánja feladni az eurózóna-csatlakozáshoz kialakított stratégiáját és továbbra is a 250-260 közötti sávban szeretné látni az euró/forint árfolyamot. Egy másik érv lehet a forintgyengülés ellen, hogy a piac az MNB esetleges engedékeny viselkedését látva túlzott forintgyengülést idézne elő.

A jegybank és a pénzügyi tárca hétfői nyilatkozatai azt valószínűsítik, hogy a döntéshozók a kötvény- és a devizapiaci intervenciók folytatását választják. Ez konzisztens lenne azzal a jegybanki állásponttal, amely szerint a lengyel költségvetéssel kapcsolatos belpolitikai válság által előidézett zloty-gyengülés hatása érződik a magyar piacon.

A Citigroup ugyanakkor úgy véli, hogy az intervenciók folytatása csak a tünetekre kínálhat átmeneti gyógyírt, nem orvosolja a laza fiskális és a szigorú monetáris politika között feszülő ellentétet. A bankház emlékeztet arra, hogy jelentős forinteladási hullám indult be, amikor az idén júliusban a befektetők arra a véleményre jutottak, hogy nem fenntartható a fizetési mérleg hiányának a devizatartalékokból való finanszírozása. A magyar devizatartalék a Citigroup szerint viszonylag alacsonynak számít nemzetközi összehasonlításban a külföldi befektetők által tartott forinteszközök nagyságához képest. (MTI)