A Mol a térség legnagyobb olajcége
A Mol Rt. Közép-Európa legjelentősebb olajvállalatává vált azzal, hogy 25,001 százalékos tulajdonrészt szerzett a horvát INA cégben - mondta Hernádi Zsolt, a cég elnök-vezérigazgatója Debrecenben.
"A Mol olyan regionális multinacionális vállalat, amely tulajdonosainak többsége külföldi, tevékenysége több országra kiterjed, de a döntéseket továbbra is Budapesten hozzák" - tette hozzá Hernádi Zsolt. Emlékeztetett arra, hogy az első állam Szlovákia volt, ahol az ottani olajtársaságban részesedést szerzett a magyar olajvállalat, s ma már többségi 70 százalék tulajdonrésszel rendelkezik a Slovnaftban.
Az elnök-vezérigazgató beszámolt arról is, hogy a kiskereskedelemben piacvezető a cég. Magyarországon és Szlovákiában 43 százalékos a piaci részesedése, Horvátországban az INA 60 százalékos piaccal rendelkezik, Romániában pedig 80 Mol-kúttal teljesen lefedik az országot.
"A Molnak Pakisztánban és Jemenben vannak a legjelentősebb kutatási bázisai" - ismertette Hernádi Zsolt.
Szólt arról is, hogy ma a Mol kőolaj-ellátásában az oroszországi Jukosznak meghatározó szerepe van.
Azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban letartóztatták a Jukosz volt elnökét, Hernádi Zsolt úgy fogalmazott: "ez orosz jogi, belpolitikai kérdés és nem befolyásolja a két cég együttműködését".
Emlékeztetett rá, hogy a Mol 10 évre szóló megállapodást kötött a Jukosszal, amelynek keretében évente 7 millió tonna kőolajhoz jut.
Hernádi Zsolt tájékoztatása szerint 2005-ig 40-45 milliárd forintot fordítanak a kénmentesítési programra, amelynek eredményeként a hazai üzemanyagok kéntartalmát 0,04 százalékról 0,005 százalék alá csökkentik.
Bokor Csaba, a Mol Rt. kutatási-termelési divíziójának vezérigazgatója arról tájékoztatott, hogy jövőre megkezdődik az érdemi termelő munka a Hajdú-Bihar megyében, Hosszúpályi térségében talált gázmezőn.
"A térség teljes gázkészlete 5 milliárd köbméter, ebből 4 milliárd köbméter körüli a kitermelhető mennyiség."
A vezérigazgató tájékoztatása szerint a jövő év második felében meginduló próbatermelést követően napi 1 millió köbméter gázt termelnek ki a területről, amellyel megduplázódik a Hajdú-Bihar megyében kitermelt napi gázmennyiség.
Bokor Csaba hozzátette: a hosszúpályi gázmező teljes beruházási költsége mintegy 5,5 milliárd forint.
Kérdésre válaszolva arról is tájékoztatott, hogy a Hajdúszoboszló térségében lévő gólyási földalatti gáztároló feltöltése a téli időszakra a végéhez közeledik, ami annyit jelent, hogy összesen 1,5 milliárd köbméter gázt tároznak a térségben.
Hozzátette: jelenleg 4,8 millió köbmétert juttatnak naponta a gólyási földtározóból az országos hálózatba. Ez a mennyiség a hőmérséklet csökkenésével nő: átlagban 1 Celsius hőmérsékletcsökkenés 0,5-1 millió köbméter fogyasztásnövekedéssel jár.
