A német cégjegyzéken kívül is van élet
A más EU-tagállamokbeli vállalatoknak nem kell bejegyeztetni magukat a német kisipari cégjegyzékbe, hogy Németországban megbízásokat teljesíthessenek. Erről döntött a múlt héten a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság. A német szabályok olyan korlátokat állítanak a szolgáltatások szabad áramlásának útjába, amelyek a közösségi érdek alapján nem indokoltak - idézi a Handelsblatt a bírót.
A döntés alapjául szolgáló eset lényege, hogy egy német megbízó 1994-ben egy portugál vállalatot kért fel egy épület takarítására. Augsburg városa azután 2000-ben megbüntette a szóban forgó német céget feketemunka alkalmazása miatt, mondván: a portugál vállalat nem szerepelt a német cégjegyzékben.
Az uniós törvényszék azonban a portugál vállalat megbízójának adott igazat. A bejegyzés megkövetelése sérti ugyanis a szolgáltatások szabad áramlását, mivel a kínálatot késlelteti, megnehezíti vagy drágítja - áll a bíróság indoklásában. A legális foglalkoztatás egyetlen feltétele a képzettségek elismeréséről szóló irányelv betartása.
A bíróság hangsúlyozta továbbá, hogy amennyiben egy "EU-külföldi" vállalat újra és újra megbízásokat teljesít Németországban, és nyit ott egy irodát, az nem jelenti automatikusan azt, hogy le is telepedett az unió legnagyobb tagállamában. Ezáltal azonban bonyolultabbá válik a nyilvántartás annál, semhogy a helyi kereskedelmi kamarák vezethetnék azt. Szakértők szerint az Európai Bíróság ítélete a vállalatok javát fogja szolgálni.
