A Tebész a BM-től kért jogsegélyt
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége a Belügyminisztériumhoz fordult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével a Brau-ügyben támadt jogvitája ügyében, s értelmezésük szerint a minisztérium a Tebész véleményét erősítette meg.
A felügyeletnél nem kívántak nyilatkozni az ügyben, mivel a Tebész bírósághoz fordult, tehát az ügy bírósági szakaszban van.
A Tebész 6 kérdésben kérte a BM véleményét, köztük arra, hogy a szervezet ügyfélnek tekinthető-e a Brau-ügyben.
A Brau Union részvényeseinek az Amstel tett vételi ajánlatot, miután többségi tulajdonosává vált a cégnek. A felügyelettől a Tebész ügyféli minőségére hivatkozva kérte a betekintést az ügyiratokba, amit a felügyelet nem tett lehetővé, ezért az egyesület bírósághoz fordult. A Tebész bíróság előtt megtámadta az Amstel ajánlatát jóváhagyó PSZÁF-határozatot is.
A BM illetékes levelében hangsúlyozza, hogy véleményének az Alkotmánybíróság határozata értelmében semmiféle jogi ereje, kötelező tartalma nincs.
A levélben a BM jogi főosztályvezetője kifejti: "Hangsúlyozva, hogy a pénzügyi, gazdasági jogszabályok alapos tanulmányozására részünkről nem került sor, ...jelzem, hogy nincs ismeretem olyan jogi normáról, amelyik az Áe. (államigazgatási eljárás) általános ügyfélfogalmától eltérő rendelkezés alkalmazását írná elő a PSZÁF eljárásban.
Jelzem továbbá, hogy a PSZÁF hatáskörébe tartozó, a konkrét ügyben alkalmazott eljárás során véleményem szerint ügyfélnek kell tekinteni azon szerveket illetve személyeket, amelyeknek (akiknek) az ügyben közvetlen anyagi érdekeltségeikre hatást gyakorol a hatóság döntése".(MTI)
