Év végén megduplázódik a csokoládéfogyasztás

Az ünnepek közeledtével meglóduló fogyasztásnak köszönhetően az édesipari vállalatok forgalmuk mintegy 15 százalékát decemberben bonyolítják: a 2002-ben értékesített 60 ezer tonna csokoládéból 9 ezer tonna az év utolsó hónapjában fogyott. Az édesipar legnagyobb szegmensét jelentő csokoládépiac éves forgalma 26 ezer tonnára becsülhető, amelyhez hozzá kell adni még körülbelül 1700 tonnányit, amit az "ünnepi édességek" tesznek ki.

A kiugró decemberi eladásoknak több oka is van. Egyrészt létezik egy általános növekedés, aminek kezdete körülbelül egybeesik az iskolaszezonnal. A nyári melegben ugyanis sokkal inkább kelendőek a jégkrémek, mint a csokoládé. Szeptembertől folyamatosan növekedve csokoládéból a legnagyobb mennyiség egyértelműen decemberben fogy. A január-februári völgyet követően húsvétkor ismét megemelkedik az eladás, majd úgy májustól újra a jégkrémek kerülnek előtérbe - mondta a GfK Piackutató Intézet munkatársa.

Másrészt az év végén kifejezetten az ünnepek miatt is nő a csokoládék forgalma. December hatodika szinte elképzelhetetlen csokoládétermék ajándékozása nélkül, de hasonló a helyzet az adventi időszakban is.

Magyarországon a csokoládéfogyasztás szokásai eltérnek a nyugat-európai államokétól. Hazánkban az egy főre eső fogyasztás 2002-ben alig érte el a 3,5 kilogrammot, míg az uniós átlag eléri a 7,5 kilót is. Igaz, ebből a szempontból az EU-ban is nagyok az egyenetlenségek: Finn-, Görög-, Spanyol-, Olaszországban és Portugáliában az egy főre jutó csokoládé-fogyasztás évente mindössze 3 kilogramm. A forgalom az Egyesült Királyságban a legmagasabb, ahol 2001-ben 8,5 kilogramm fogyott fejenként.

A GfK felméréséből az látszik, hogy a magyar piac is bővülőben van. 2003 januárja és júniusa között növekedtek mind a szeletes-, a táblás- és a desszertcsokoládé-eladások is a tavalyi hasonló időszakhoz képest. 2002-ben a magyar háztartások 87 százaléka vásárolt - átlagosan 27 alkalommal - csokoládét.

A szakemberek az idén sem főként mennyiségben várnak növekedést, hanem sokkal inkább árbevételben: egyre többen választják a drágább, minőségi termékeket az olcsóbb, s csak néhány százaléknyi kakaóport tartalmazó portékákkal szemben. A piac három fő szegmensre bontható: a legjelentősebb az értékesítések 56 százalékát adó szeletes csokoládéké, a táblás csokoládék az eladások mintegy egyharmadát teszik ki, míg fennmaradó rész a desszertcsokoládéké.

A szeletes csokoládék piaca szűkül az utóbbi években, ami főként a helyettesítő termékek népszerűbbé válására vezethető viszsza. A müzlirudak és tejes szeletek forgalma például jókora, 18 százalékos bővülést ért el. A táblás csokoládék piacán is csökkenés tapasztalható, bár itt az ütem lényegesen lassabb. Alapanyaguk szerinti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy a tejcsokoládék 60 százalékos aránya lassan, a 7 százalékot adó fehér csokoládéké gyorsabban növekszik, miközben a keserű csokoládék népszerűsége csökken.

A súly alapján legkisebb részpiacot jelentő desszertcsokoládék volumene 2002 óta folyamatosan növekszik, ráadásul a bevételt tekintve már így is eléri a táblás csokoládék forgalmának 90 százalékát. Az ünnepi csokoládéfigurák piaca mind érték, mind menynyiség szempontjából bővül. A vásárlók egyre szívesebben döntenek a magasabb minőségű és árú termékek mellett.

A magyar piac meghatározó szereplői multinacionális vállalatok: a Kraft Foods, a Nestlé, a Stollwerck és a Master Foods egyaránt jelen van. A Ferrero Magyarország Kft. csak bizonyos szegmensekben - desszertekkel és a Kinder termékcsaláddal - versenyez, míg hazai tulajdonban lévő Sweet Point és Fundy csak kis részesedést tudott szerezni.

A legismertebb európai csokoládémárka, a Milka a Kraft Foods Hungária Kft. kezében van. A Kraft Foods Hungária Kft. a Kraft Foods International magyarországi leányvállalataként működik, 39 százalékos részesedésével a piac legjelentősebb szereplője. Egyik magyar márkája a Sport szelet, amely önmagában a szeletes csokoládék piacának 16 százalékát adja, s az összsúlyt tekintve a Kraft szeletes csokoládé eladásának is 40 százalékát jelenti.

A világ legnagyobb élelmiszer-ipari vállalatának számító svájci Nestlé csoport mennyiségi adatok alapján kalkulált 16 százalékos piaci részesedéssel Magyarországon a második legjelentősebb piaci szereplő. A hazai érdekeltség főként exportra termel: a Diósgyőrben készült évi 180 millió üreges csokoládéfigura 85 százaléka külföldre kerül. A magyar gyár látja el a CEFTA-országokat, Nyugat-Európát és Észak-Amerikát is. A másik érdekeltségük, a szerencsi gyár a kakaóporgyártás regionális központja lett, de itt készül a csokoládéital is. A regionális gyártói szerepnek ára is van: a patinás Boci termékcsalád gyártása Csehországba kerül, és Szerencsen megszűnik a táblás és szeletes csokoládék gyártása is.

A Masterfoods Magyarországon csak a szeletes csokoládék és a desszertek piacán van jelen, ezekben részesedése 2002-ben elérte a 20 százalékot. A cég az idén decemberben is inkább minőségi pralinék szegmensére fokuszál: a már korábban is kapható Celebrations és Calapuno mellett új termékkel, az Amicellivel jelennek meg. A cégnek Magyarországon nincs gyártókapacitása, a nálunk eladott szeletes csokoládék Nyugat-Európában és főleg Lengyelországban készülnek.

A legnagyobb hazai gyártókapacitással a Stollwerck Budapest Kft. rendelkezik. A vállalat a pralinék piacán főképpen a tradicionális konyakmeggy bonbonnal képviseli magát. Mennyiségi piaci részesedése a csokoládépiacon tavaly 14 százalék volt, ami az előző évekhez képest csökkenést jelent.

A Ferrero Magyarország Kft. a pralinék piacán birtokol meghatározó pozíciót. Magas minőségű termékei az értékesítések mennyiségének 17 százalékát, de értékének 22 százalékát teszik ki. A szeletes csokoládék piacán a jól ismert Kinder termékcsalád 8 százalékos piaci részesedéssel bír.