Gyorsul az ipari termelés

Egyre nagyobb sebességre kapcsol az ipar, amely úgy tűnik, jól ki tudja használni a beinduló külpiaci konjunktúrát.

Októberben tovább folytatódott az immár fél éve tartó, exportértékesítésen alapuló ipari növekedés. A szektor az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal növelte teljesítményét, így az egy évvel korábbi szintet már 10 százalékkal haladja meg a termelés. A kivitel éves alapon csaknem 20 százalékkal bővült, feledtetve ezzel a kissé halványabb szeptemberi teljesítményt. Hasonlóképpen kedvező a termelékenység változása: az első tíz hónap átlagában 7,9 százalékos volt a javulás.

Az adatok azt mutatják, hogy egyre inkább magára talál a hazai ipar, köszönhetően a (lassan) beinduló európai konjunktúrára való sikeres rákapcsolódásnak. A jelenleg legsikeresebb ágazatok megegyeznek a korábbi növekedési motorokkal: a járműgyártás éves átlagban októberig 10 százalékkal növekedett, a villamosgép-, műszergyártás még ennél is jobban teljesít: az utolsó három hónapban a volumen emelkedése csaknem 30 százalékos volt.

A belföldi értékesítések ennél jóval kisebb élénkülést mutatnak, feltehetően a beszállítói tevékenység felpörgéséről lehet szó.

Az előremutató adatok egyelőre nem jelzik a lendület végét.

A német Ifo-konjunktúraindex emelkedik, és a megrendelések volumene is szépen emelkedik. Az új exportrendelések negyedével meghaladják a tavaly októberit, az év eleji gyengélkedés után a belföldi rendelésállomány is gyarapodik.

Az ipar gyorsulása elsősorban a közép-magyarországi régióra jellemző, de biztatóak a dunántúli adatok is. Októberben egyedül Fejér és Tolna megye ipari termelése maradt el az előző évitől, Komárom-Esztergom viszont másfélszeres dinamikájával egyértelműen a növekedés egyik

fő motorja. A Dunától keletre

alacsonyabb volumenindexeket jegyzett fel a Központi Statisztikai Hivatal, de enyhe recessziót az első tíz hónap adatai alapján itt is csupán két megyében (Jász-Nagykun-Szolnokban és Hevesben) mértek.