Növekvő foglalkoztatottság 2004-ben
A jövő év első felében 32-33 ezerrel nő a foglalkoztatottak száma, ez állapítható meg a mintegy ötezer gazdálkodó körében idén ősszel végzett felmérés alapján - közölte Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.
A legnagyobb, körülbelül tízezres létszámkereslet az észak-alföldi régióban várható. Számottevő a plusz kereslet Közép-Magyarországon.
A létszámnövekedés nagy része a feldolgozóiparban, az építőiparban és a kereskedelemben várható. A mezőgazdasági üzemekben foglalkoztatottak létszáma a felmérés szerint nem változik, a bányászatban, a közigazgatás területén létszámcsökkenés feltételezhető.
Az egy évvel korábbi felmérés adataihoz képest 2004. első félévében várhatóan jelentősen emelkedik a munkaerő-forgalomban részt vevő cégek aránya. Azaz sok cég számít munkaerő-felvételre, elbocsátásra, illetve létszámcsökkenésre.
A létszámmozgások eredőjeként jövő év első félévében a növekvő foglalkoztatotti létszámot jelző cégek aránya 26 százalék, a nettó létszámcsökkenést jelzőké 16 százalék, a cégek csaknem 60 százalékánál nem változik a foglalkoztatotti létszám. Az egy évvel ezelőtti felmérés szerint a foglalkoztatotti létszám növelését 27 százalék kívánta növelni, illetve 10 százalék jelezte a nettó létszámcsökkenést.
A cégektől kapott információk szerint nem mindenesetben kívánják elbocsátani a felesleges munkaerőt. Mintegy 50 százalékos arányban a cégen belüli átcsoportosítással, átképzéssel átmeneti munkaidő-csökkentéssel oldják meg a problémát. A feldolgozóipar, az építőipar területén az átlagnál nagyobb arányban kívánják munkavállalóikat megtartani így.
Idén először a felmérés foglalkozik a cégek külföldi munkavállalók iránti igényével. A válaszokból kitűnik, hogy a gazdálkodók többsége nem tartja célszerűnek a külföldiek foglalkoztatását. Kivételt képez az építőipar, ahol a szakmunkákra, segédmunkákra, illetve betanított munkákra 17, 14, 11 százalékos arányban jelezték a gazdálkodók, hogy érdemes külföldieket alkalmazni. A feldolgozóipari cégek 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy alkalmaznának külföldi szakmunkást, így is mérsékelve a szakmunkáshiányból adódó gondokat. Az oktatásban tevékenykedő szervezetek csaknem egyharmada, az egészségügyi intézmények egyötöde tartotta érdemesnek külföldi diplomások alkalmazását.
Kedvező változás tapasztalható a cégeknél a pályakezdők alkalmazásával kapcsolatban. Korábban 81 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem kívánnak az iskolából kikerült fiatalokat felvenni, most ez az arány 70 százalékra csökkent. Ennek megfelelően nőtt azon gazdálkodók aránya, amelyek pályakezdők fogadását tervezik.
A miniszter elmondta, hogy idén ősszel a munkaügyi központok különféle programokat szerveztek a pályakezdő fiatalok nagyobb arányú elhelyezkedése érdekében. Ezeken az állásbörzéken, konzultációkon, bemutatókon több mint 4.200 munkaadó kínált álláslehetőségeket, ez 5 százalékkal volt több, mint az egy évvel korábbi rendezvényeken. A munkáltatók széles álláskínálattal vettek részt ezeken a börzéken, elsősorban gépipari, építőipari, kereskedelmi-vendéglátóipari szakmunkásokat kerestek, de voltak ajánlatok szerelőipari és más betanított munkákra, segédmunkás munkakörökre. Az álláshelyek között szerepeltek különféle technikusi, valamint felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök is.
Burány Sándor összefoglalóan elmondta, hogy csaknem 41 ezer álláshelyet kínáltak a munkáltatók, és ez 40 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi kínálatot.
A rendezvényeket csaknem 72 ezren keresték fel, 80 százalékuk pályakezdő fiatal volt. A felkínált lehetőségek alapján, a személyes egyeztetéseket követően csaknem tízezren helyezkedhettek el, 85 százalékuk pályakezdő volt. Ez csaknem 30 százalékkal több, mint múlt évben.
A miniszter szólt arról is, hogy a munkaügyi központok képzési, pályaválasztási kiállításokat is szerveztek, ahol különféle oktatási intézmények mutatták be kínálatukat, ezeket a rendezvényeket mintegy 140 ezren keresték fel. (MTI)
