Növekvő támogatások oktatási társulásoknak

Az idén az előző évihez képest jelentősen több kiegészítő támogatást kapnak a tanulók után azok az önkormányzatok, amelyek iskolafenntartó vagy egyéb közoktatási társulást működtetnek. Jövőre ezek a támogatások várhatóan tovább emelkednek, a központi költségvetés ezzel kívánja erősíteni a társulási hajlandóságot. A kormányzat a kistérségi feladatellátás ösztönzésében látja a további fejlődés lehetőségét.

A magyar településszerkezet sajátossága a sok apró falu: csaknem 1700 községben a lakosság száma nem éri el az ezer főt, s ezen belül mintegy ezer olyan hely van, ahol ötszázan sem élnek. A települési önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik az óvodai nevelés és az általános iskolai oktatás megszervezése, ám az állami támogatásokból és saját bevételeiből a kisközségek többsége ezt önállóan csak nagy nehézségek árán tudja megoldani. Főként a felsős osztályokban, ahol szaktanárokra és sok nagy értékű eszközre van szükség az oktatás szakmai színvonalának biztosítása és a továbbtanulási esélyek javítása érdekében.

A közoktatási és a társulási törvény többféle lehetőséget nyújt az együttműködésre. Lehet társulni a teljes iskola, vagy csak a felsős évfolyamok közös fenntartására, s működhet a közös iskola több telephelyen is. Az oktatási tárca az intézményfenntartáson túl támogatni kívánja a pedagógiai szakszolgáltatások - elsősorban a nevelési tanácsadás vagy a logopédia - ellátására szerveződő társulások kialakulását is - mondta a Világgazdaságnak Szentirmai László. Az Oktatási Minisztérium tanügy-igazgatási főosztályának vezetője kifejtette: a társulás nem kötelező, de a pénzügyi ösztönzőrendszer már évek óta ebbe az irányba mutat. A tárca ennek fenntartását, s ha lehet, bővítését továbbra is alapvetőnek tartja.

Az iskolafenntartó társulások száma folyamatosan nő, tavaly már 563 működött az országban. A tagok száma eltérő: van, ahol két önkormányzat oldja meg közösen az oktatás megszervezését, de nyolc-tíz település összefogására is akad példa. Az önkormányzatok kötelezően megosztják egymás között a költségeket. Mintegy 750 kisközségben nincs helyben oktatás, s 110 olyan falu van, ahol az alsós osztályokat elvégezhetik a gyerekek, de felsőbe már más településre járnak.

A minden önkormányzatnak járó oktatási célú normatívák mellett külön támogatást kapnak a helyhatóságok a más településről bejáró gyerekek után. Ez az idén több mint 22 ezer forint tanulónként, ami jelentős növekedés a korábbi 14 ezerhez képest. A társulásban fenntartott iskolákra társulási normatíva jár. Ez ebben az évben csaknem 34 ezer forint az előző évi 20 ezerrel szemben, s jövőre várhatóan mintegy 10 százalékos lesz az emelkedés. Az 1100 lakosnál kisebb települések külön kiegészítő oktatási normatívát kapnak, ami jelenleg 12 ezer forint tanulónként, de ennek négyszeresét folyósítja a költségvetés, ha a felsős osztályokat társulásban működtetik.

A kormány szándékai szerint a közszolgálatások fejlesztésének egyik legfontosabb eleme a kistérségi feladatellátás ösztönzése. Szentirmai László elmondta: még kevés a kistérségek számára használható oktatási modell, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ellátási körzeteket, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben az iskolaszövetségek működését érdemes példaként állítani. Az általános iskolai oktatás biztosítása néhány önkormányzat társulásával megoldható, ám bizonyos pedagógiai szolgáltatásokat kistérségi szinten célszerű megszervezni. Ilyen például a gyógytestnevelés vagy a beszédjavítás. A közoktatás az egyik legfontosabb közszolgáltatás, ezért az oktatási tárca várakozásai szerint pedagógiai programok megvalósításához jelentős támogatást kapnak majd abból a 9,5 milliárd forintból is, amelyet a kistérségi szolgáltatások fejlesztésére a Belügyminisztérium fejezetében különített el a jövő évi költségvetés.