Változó mozgástér

A jövő évi költségvetési vita alakulását figyelve egyértelműen megállapítható, hogy most az Országgyűlésben sokkal erősebb a polgármesterek érdekérvényesítő képessége, mint bármikor ezelőtt. A törvény hétfői végszavazása után biztossá vált: jövőre az önkormányzatok az ideinél 10,6 százalékkal több pénzt kapnak központi költségvetési forrásokból, tehát az átengedett személyi jövedelemadó és az állami hozzájárulások meghaladják a prognosztizált inflációt.

Ami a működésre rendelkezésre álló forrásokat illeti, nem szeretnék belemenni abba a számháborúba, hogy összességében 100, 150 vagy 200 milliárd hiányzik-e a települések kasszájából. Az önkormányzati források reálértéke 1993 óta csökken. Ha a folyamatot ábrázoló grafikont nézzük, kiderül, hogy az első években igen jelentős volt ez a csökkenés. Az utóbbi két évben erőteljesen növekedett a helyhatóságok állami támogatása, de reálértékben még mindig nem sikerült elérni az 1993-as szintet. Az is tény, hogy az elmúlt évtizedben egyre több kötelező feladatot kaptak az önkormányzatok, amelyekhez nem rendelték oda teljes egészében a forrásokat.

Úgy gondolom, hogy a tíz év alatt kialakult helyzetet nem lehet egy-két év alatt orvosolni. Alapvető változást jelent majd a kormány által már elindított, a decentralizálást szolgáló közigazgatási reform, melynek három eleme van: a finanszírozási reform, a regionalizmus és a kistérségek kialakítása. A finanszírozási reform alapja a feladat- és hatáskörök felülvizsgálata: ennek elvégzése során lehet átgondolni, hogy a feladatok - és természetesen az ellátásukhoz szükséges források - melyik önkormányzati szintre telepíthetők a legracionálisabban.

Ugyancsak a finanszírozás reformja szükséges ahhoz, hogy a főváros és a kerületek között a forrásmegosztás ne okozzon minden évben éles ellentéteket. Az Országgyűlés decemberben fogadta el a budapesti önkormányzatoknak közösen járó források megosztását szabályozó törvényt. Az egyértelmű, hogy az eddigiekhez hasonlóan 2004-ben is a hiányt osztjuk majd el. A törvény annyiban viszont mindenképpen javít a helyzeten, hogy kiszámíthatóbbá teszi a folyamatot. Az új szabályozás szerint egyébként valamivel több jut a kerületeknek, mint eddig, de amíg a források szűkösek, nincs olyan megoldás, ami mindenkinek megfelelne.

A 2004. évi működést a települések többségénél biztosítottnak látom, s mindenképpen előrelépésnek tartom, hogy jövőre lesz tömegközlekedési normatíva, jut pénz a kistérségi feladatellátásra, és jelentősen nőnek az önkormányzati fejlesztéseket segítő állami támogatások.

A jövő év legjelentősebb eseménye az uniós csatlakozás, amely a helyhatóságok mozgásterét is alapvetően megváltoztatja. A legfontosabb feladat most az, hogy a települések felkészüljenek az EU-s projektek kidolgozására, illetve a rendelkezésre álló források lehívására. A kormány ehhez támogatást nyújt a pályázat-előkészítő alapból. Az első ütem már lezárult, de hamarosan megkezdődhet a jelentkezés a második ütemre. A költségvetésben szerepel egy felülről nyitott keret is, amely a pályázatokhoz szükséges önrész előteremtését segíti. Kimondottan fontosnak tartom az önkormányzatok közötti együttműködés lehetőségeinek felismerését, és az átállást arra a gondolkodásmódra, amely ahhoz kell, hogy sikeresek lehessünk az unióban.

A kerületben négy fontos célt tűztünk magunk elé. Egyrészt szeretnénk megőrizni az ellátás színvonalát, amit sikerült elérnünk többek között az oktatás, az egészségügy és a szociálpolitika területén. Befejezzük a jogharmonizációt, már csak az adókkal kapcsolatos rendeleteinket kell az uniós joganyaghoz igazítanunk. Folytatjuk sikeres bérlakás-építési programunkat: a tervezett ötszáz lakás költsé-geinek fele már megvan. Ebben az évben mintegy egymilliárd forintot sikerült elnyernünk különböző pályázatokon, s szeretnénk jövőre tovább erősíteni forrásszerző képességünket, hogy a kerület továbbra is az elmúlt években megszokott gyors ütemben fejlődhessen.

tőket kérünk arra, fejtsék ki álláspontjukat az őket leginkább

foglalkoztató, településüket érintő aktuális kérdésekről. Elsősorban arra várunk választ, hogyan látják a polgármesterek

önkormányzatuk helyzetét, lehetőségeit az európai uniós csatlakozás kapujában. Ezúttal Tóth József, a főváros XIII. kerületi polgármestere, a Baloldali Önkormányzatok Közössége elnökének írását közöljük. -->