BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Árt a céldátum-hercehurca

Egyöntetűen a hiteles gazdaságpolitika hiányával okolják a lapunk által megkérdezett szakértők a forintárfolyam elmúlt napokban bekövetkezett hullámzását, a pénzpiacokon kialakult bizalmatlanságot, amelyen a korábban 2008-ra kitűzött euróátvételi céldátum megváltoztatásának felvetése csak tovább ront.



"A céldátumok ide-oda tologatásának nincsen hitele, egy 2010-es dátum éppolyan súlytalan lenne, mint a jelenlegi 2008-as, inkább el kellene kezdeni egy látható és jelentős államháztartási konszolidációt, s ezt kellene kommunikálni, nem a céldátumot" - véli Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Szerinte itt az ideje bizonyítani, hogy létezik felelős kormányzás Magyarországon, s nem csupán sodródás, egymásnak ellentmondó politikusi nyilatkozatok káosza. Fel kell vázolni egy világos, áttekinthető gazdaságpolitikát, s hiteles lépésekkel kell demonstrálni, hogy komolyan gondoljuk az euróátvételhez szükséges kritériumok teljesítését - hangsúlyozza Rácz Margit.

Szintén a hiteles költségvetési pálya felrajzolását tartaná a legfontosabbnak a céldátum eltolása helyett Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos munkatársa, hozzátéve, hogy az áttekinthető program nélküli nyilatkozatok önmagukban csak az amúgy is nagy bizonytalanságot növelik. Szerinte egyáltalán nem indokolatlan, hogy a közép-európai térségben éppen a forintot szemelték ki spekulációs támadásokra a befektetők, mivel a maastrichti kritériumok szemszögéből Magyarországon a legrosszabb a helyzet, gyakorlatilag mindegyik kritérium teljesítése problémás. Reáloldalról nézve a magyar makroadatok valóban nem roszszabbak, mint a térség többi államában, s önmagában még a közel 6 százalékos államháztartási hiány sem példa nélküli, de a térségen belül itt a legnagyobb a deficit külföldi finanszírozásának aránya - véli Bartha Attila.

Rossz üzenetet hordoz a befektetők számára az is, hogy a jegybank és a Pénzügyminisztérium közötti feszültség (ami önmagában természetes) Magyarországon egyfajta politikai hozzáállásbeli különbséget tükröz - húzta alá Rácz Margit. Bartha Attila pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Görögországban sem volt kisebb a lemaradás néhány évvel az euró bevezetése előtt, mint most idehaza, aligha volt jobb a belpolitikai helyzet vagy az üzleti kultúra, mégis sikerült elérniük a 2001-es belépést.

A többi tagjelölt nem határozott meg olyan egyértelműen euróbevezetési céldátumot, mint Magyarország, még sincsenek spekulációs támadások valutájuk ellen. Ennek okát a szakértők abban látják, hogy például a balti országok már most teljesítik az euró átvételének szinte valamennyi kritériumát, s Lengyel-, Csehországban vagy Szlovákiában sem olyan magas a deficit külföldi finanszírozásának aránya, mint hazánkban.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.