Árt a céldátum-hercehurca
"A céldátumok ide-oda tologatásának nincsen hitele, egy 2010-es dátum éppolyan súlytalan lenne, mint a jelenlegi 2008-as, inkább el kellene kezdeni egy látható és jelentős államháztartási konszolidációt, s ezt kellene kommunikálni, nem a céldátumot" - véli Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Szerinte itt az ideje bizonyítani, hogy létezik felelős kormányzás Magyarországon, s nem csupán sodródás, egymásnak ellentmondó politikusi nyilatkozatok káosza. Fel kell vázolni egy világos, áttekinthető gazdaságpolitikát, s hiteles lépésekkel kell demonstrálni, hogy komolyan gondoljuk az euróátvételhez szükséges kritériumok teljesítését - hangsúlyozza Rácz Margit.
Szintén a hiteles költségvetési pálya felrajzolását tartaná a legfontosabbnak a céldátum eltolása helyett Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos munkatársa, hozzátéve, hogy az áttekinthető program nélküli nyilatkozatok önmagukban csak az amúgy is nagy bizonytalanságot növelik. Szerinte egyáltalán nem indokolatlan, hogy a közép-európai térségben éppen a forintot szemelték ki spekulációs támadásokra a befektetők, mivel a maastrichti kritériumok szemszögéből Magyarországon a legrosszabb a helyzet, gyakorlatilag mindegyik kritérium teljesítése problémás. Reáloldalról nézve a magyar makroadatok valóban nem roszszabbak, mint a térség többi államában, s önmagában még a közel 6 százalékos államháztartási hiány sem példa nélküli, de a térségen belül itt a legnagyobb a deficit külföldi finanszírozásának aránya - véli Bartha Attila.
Rossz üzenetet hordoz a befektetők számára az is, hogy a jegybank és a Pénzügyminisztérium közötti feszültség (ami önmagában természetes) Magyarországon egyfajta politikai hozzáállásbeli különbséget tükröz - húzta alá Rácz Margit. Bartha Attila pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Görögországban sem volt kisebb a lemaradás néhány évvel az euró bevezetése előtt, mint most idehaza, aligha volt jobb a belpolitikai helyzet vagy az üzleti kultúra, mégis sikerült elérniük a 2001-es belépést.
A többi tagjelölt nem határozott meg olyan egyértelműen euróbevezetési céldátumot, mint Magyarország, még sincsenek spekulációs támadások valutájuk ellen. Ennek okát a szakértők abban látják, hogy például a balti országok már most teljesítik az euró átvételének szinte valamennyi kritériumát, s Lengyel-, Csehországban vagy Szlovákiában sem olyan magas a deficit külföldi finanszírozásának aránya, mint hazánkban.
