Az empirikus tesztekhez használt modell

A piaci erő hipotéziseket vizsgáló empirikus modellünk kialakításához kiindulópontként egy több szerző által is alkalmazott egyszerű Cournot-modellt használtunk, melynek segítségével meghatároztuk a bankok árazása és jövedelmezősége szempontjából releváns magyarázó változókat. Ezen elméleti modell alapján a hitelkamat és a betéti kamat közti marzsot lényegében a gazdasági ciklusok, a hitelkockázat, a költségek, a verseny foka és a hitelkereslet kamatérzékenysége determinálják.

Ezt követően, a formális modellből kiindulva felírtuk a piaci struktúra-ár kapcsolatát vizsgáló (1) egyenletet (a levezetést lásd a részletes tanulmányban, MNB Füzetek 2003/12). Az SCP és RMP hipotézisek teljes körű teszteléséhez viszont az (1) egyenlet mellett szükséges a

piaci struktúra-jövedelmezőség kapcsolat érvényességének vizsgáló (2) egyenlet is.



(1) NIMit = b1 + b2HHIjt + b3MSit + b4Cit + b5LLRit + b6Rjt + b7TAjt + b8GDPjt + b9CPIjt + uit



(2) ROAit = g1 + g2HHIjt + g3MSit + g4Cit + g5LLRit + g6Rjt + g7TAjt + g8GDPjt + g9CPIjt + vit



Az egyenletekben i az egyedi bankokat, j az országokat (vagy "lokális piacokat"), t pedig az időhorizontot jelöli. A modell többféle specifikációjú panelbecslést alkalmaz, ahol az uit és vit a hibatagokat jelöli. Az empirikus modellben alkalmazott változók leírásáról a mellékelt táblázat nyújt áttekintést.

A tesztek elsődlegesen a koncentráció és a piaci részesedés magyarázó erejére fokuszálnak. Az empirikus modell alapján egyértelműen alátámasztható az SCP hipotézis, ha a koncentráció (HHI) változó paramétere mindkét egyenletben szignifikánsan pozitív. Hasonlóan, az RMP hipotézis akkor teljesül, ha a piaci részesedés változó együtthatója mindkét egyenletben szignifikánsan nagyobb nullánál. Ha az (1) és/vagy (2) egyenletben a koncentráció és a piaci részarány paramétere szignifikánsan negatív vagy nem különbözik nullától, nem igazolható az SCP és az RMP hipotézis.

Ugyancsak fontos kiemelni, hogy a b2, b3 illetve g2, g3 értéke egymástól függetlenül határozódik meg, hiszen amíg az SCP teszt több ország között vizsgálja a koncentráció és az árazás, illetve jövedelmezőség kapcsolatát, az RMP teszt a bankok között elemzi a piaci részesedés és árazás, illetve jövedelmezőség lehetséges összefüggését.

A piaci részesedés mellett a bankok a költségeket és a kockázatokat is érvényesíthetik az árazásban. A pénzintézetek profitmaximalizáló viselkedéséből kiindulva azt valószínűsítjük, hogy az (1) egyenletben a b4 és b5 értéke szignifikánsan pozitív lesz. A (2) egyenletben viszont a költségek és kockázatok g4 és g5 paraméterének előjele attól függ, hogy a bankok milyen mértékben árazzák be ezeket a tényezőket a nettó kamatmarzsba.

Az országspecifikus változók közül az (1) egyenletben a tartalékráta paraméterére szignifikánsan pozitív érték várható, mivel a bankok vélhetően az árazásban megjelenítik a jövedelemelvonás mértékét. A bankrendszeri mérlegfőösszeg GDP-hez viszonyított aránya szigni-fikánsan, de negatív irányban magyarázhatja mind az elér-

hető marzsot, mind pedig a jövedelmet, mivel egy mélyebb banki közvetítéssel rendelkező országban elméletileg magasabb a hitelkereslet kamatérzékenysége.

A gazdaság növekedési üteme és a nettó kamatmarzs között pozitív kapcsolatot vártunk. A beruházási aktivitás erősödésével együtt járó gazdasági fellendülés a nagyobb hitelkeresleten keresztül ugyanis magasabb kamatmarzsot eredményezhet. A gazdasági növekedés a ROA alakulására a várakozásunk szerint ugyancsak kedvező hatást gyakorolhat, főleg a bevételek ciklikus viselkedése miatt.

Az infláció szintje kedvező irányba magyarázhatja a nettó kamatmarzsot. A magasabb árnövekedés, illetve az ehhez kapcsolódó nagyobb inflációs volatilitás a kiszámíthatóság csökkenésén és a kockázatok növekedésén keresztül magasabb marzsot eredményezhet. Az infláció és a ROA között azonban egyértelmű kapcsolat nem definiálható, hiszen mind a bevételek, mind pedig a költségek oldalán érvényesülhetnek az inflációs hatások.

Az országok közötti nagyobb inflációbeli eltérések esetén viszont inkább pozitív kapcsolatot várunk, mivel ekkor a kamatokba a költségeknél nagyobb inflációs kompenzáció építhető be. Másrészről a látra szóló betétek és elszámolási számlákra fizetett zéró körüli vagy nagyon alacsony (rugalmatlan) kamatok miatt a magasabb inflációs környezetben nagyobb jövedelem realizálható.